Rossz anya vagyok?

Nos, kiskamasz :)

De azt tisztázni kell, hogy ő a felelős a matekleckéért, mert az ő dolga, a szobában a rend is az ő dolga, tetszik, nem tetszik, ezt meg kell neki mondani. Az ajtót meg csukd rá a szobájára, ha nem bírod látni a rendetlenséget. Próbálj meg neki nagyobb önállóságot adni és ne szólj 50-szer mindenért, pontosan tudja a feladatait, ne maceráld.Ha meg egyest kap, legyen büntetés. Eléggé nagy gyerek, hogy felmérje, a tetteinek következménye van, viselje. Inkább most jöjjön rá erre, mint később.

Büntetéssel, fenyegetéssel, negatív üzenetekkel soha nem fogsz eredményt elérni! Te jól éreznéd magad olyan munkahelyen, ahol folyton szekálnak?

Magadnak meg keress egy társat, persze csakis olyat, aki a gyerekkel is jóban van, mert magányos vagy, szükséged van rá. Már rég kellett volna!

Oké, hogy kell a gyereknek valamiféle napirend, de szerintem amit csinálsz az túlzás, a gyerek szemszögéből nézve. (Remélem, őszinte válaszokat szerettél volna. :))

Mármint engem a világból ki lehetne azzal üldözni, ha valaki a takarítással zaklatna, de ha olyan a helyzet, megcsinálom. És a zuhanyzásra külön fel kell hívni a figyelmét 11 évesen mert magától nem csinálja, az is ciki... Jó lenne, ha néhány dolgot ráhagynál, és nem szólnál érte egyáltalán... Pl. a zuhanyzást... (Ha esetleg több napig kihagyja, akkor úgyis kénytelen leszel elérni nála, hogy elmenjen fürödni, de addig lehet neki egy kis szabadságot hagyni.) Vagy a takarítást... Hiszen az ő szobája, ha ő a kupit szereti... Majd ha jön valaki, aki előtt cikinek tartja, elpakol. Ugyanez áll a házifeladatra is. Én nem értem ezt, én konkrétan nem emlékszem arra, hogy a szüleim valaha utánanéztek volna, hogy kész van-e... Mondjuk úgy 6 éves korom után. :D

A másik fele amit írsz viszont, hogy mindig más a hibás, és mindent kimagyaráz, erről addig kéne leszoktatni, amíg valami komoly bajba nem keveri magát azzal, hogy azt hiszi, ő mindig mindent meg tud magyarázni... Aztán belekeveri magát valamibe, ahol olyanok fogják kérdezni, akik nem lesznek olyan elnézőek, mint te... Ez konkrétan gátja lehet annak, hogy normál emberi közösségbe beilleszkedjen. Ha rossz jegyet kap matekból, és rád fogja, nyugodtan mondd meg neki, hogy 6 éves korában az iskolában megtanult írni-olvasni, felírta mi a lecke, el is tudta volna olvasni, tehát az ő hibája. Ha sok rossz jegye lesz, rossz lesz az évvégi jegye, és egy idő után ezen a jövője múlik. Muszáj, hogy levezesd és megindokold neki, és egy pillanatig se tűrd, hogy másokat hibáztasson, mert ez az egyik olyan embertípus, akitől minden jóérzésű embernek kinyílik a bicska a zsebében. Jelöljetek ki közösen valamilyen célt, mivel szeretne az életben foglalkozni, és segíts neki abban (pl. különtanár fizetése), hogy megtehessen ezért mindent, de legyen az Ő FELELŐSSÉGE, hogy jut-e vele valamire. Az nem baj, ha a cél idő közben változni fog, és nem végleges, hiszen még csak 11 éves.

Nem olvastam el a válaszokat.

Egy gyereket nem szavakkal nevelünk, hanem tettekkel. Ők a mi tükörképeink. Ez a te hibád, kérdező, valamit nagyon elrontottál.

Amit tehetsz: nem könyörögsz neki, hanem megmondod, hogy ma este 8ig legyen rend a szobájában (szemét kivitel, minden a helyére pakol). A megadott időig ne járj a nyakára, ne könyörögj neki, csináld a saját dolgod. Pontban 8kor bemész a szobájába, és ellenőrzöd. Ha nincs kész, akkor büntetés: 1 hétig nincs számítógépezés/tv-zés, plusz meg kell csinálnia még ma a rendrakást, de most ott állsz az ajtóban végig. Közben ne szólj hozzá, de ha elkezd sírni, hisztizni, könyörögni, akkor csak kedves hangon mondd neki, hogy most nincs helye hisztinek, csinálja, amit kértél. Ha kész, mondd neki, hogy köszönöm, és menj a dolgodra, ne foglalkozz vele. És így apránként ezzel a határozottsággal sztem 2-3 hónap alatt már lesz vmi eredmény. De nem szabad megenyhülnöd. Kemény menet lesz, próbál majd kijátszani, de muszáj erősnek lenned, és azt mutatni, hogy "szívtelen" vagy. Utólag meg fogja köszönni a lányod.

29N