A családom miatt van komplexusom, de úgy tesznek, mintha én lennék az, aki humortalan, és túlreagálja. Mit tegyek?

Szerintem a bátyád fel sem fogta, hogy ez neked milyen rossz. A pasik sokszor tudnak ilyen gonosz módon ugratni. Nyilván ő nem tudta átérezni, hogy neked ez milyen. Unokahúgod meg még gyerek volt.

Anyukától viszont ez valóban nem normális. Ő is nő. Tudnia kellett volna, hogy ez nem poén és leállíthatta volna a többieket.

Viszont a szülők így a távolból már sok mindenre nem emlékeznek. Nekem is volt olyan, amivel megbántottak. Felnőtt koromban rákérdeztem és nem is emlékeztek rá. Csak nekem volt ez olyan, ami örökre megmaradt bennem.

Ezen így felnőttként szerintem már felesleges veszekedni. Nyilván ők nem emlékeznek rá úgy, mint te. Annyit tudsz tenni, hogy elraktározod és te majd nem viselkedsz így másokkal, mert tudod, hogy milyen rossz érzés.

Nekem is nagyok, nagyon fiatalon nőttek meg és nagyon nagyra, sosem emlékszem, hogy feszes lett volna.

A családom nem bántott miatta, de így is emlékszem, hogy 20 évesen azért sírtam, hogy olyanok, mint egy öreg néninek, soha nem fogom szépnek érezni magam. El sem tudom képzelni, min mehettél keresztül.

Az utolsó dolog, ami érdekel, hogy a pasiknak mi tetszik. NEKEM nem tetszik.

Hogy lenne poen?! Dehogyis! Mit varjak el a 6 evesemtöl, ha a szüleid, felnött testvered nem erti, h ha az egyik felnek kellemetlen vagy barmiert rossz erzest okoz, az neki hiaba vicces, mar nem vicc?! A 6 evesemnek ezekkel a szavakkal mondom, mert sztem ez a normalis. (Pedig ö csak "csikiz" meg hasonlok miatt.)

Kedves 26 eves, en 40 felett vagyok. Nekem is olyan a gyerekkori csaladom, h szerintük en reagalom tul azokat a dolgokat, amihez ök sosem nöttek fel. En ugy latom, a viselkedesük egyenfüggö, szemelyisegtöl függö dolog. Pl. szerencsere több anya van, aki ilyen szituban a lanya melle all, mint aki nem, es a fel nem nött gyerekek sem mind szocialisan eretlenek, h emiatt gunyolodjanak. Sztem az en 6 eves gyerekem sem gunyolodna ilyesmin, es a 12 eves keresztlanyom sem, teljesen kizart! Igy erre azt mondom, sajnos a szüleidet, rokonaidat fogadd el igy, ezzel a "csökevenyessegükkel" (=szocialis eretlensegükkel) együtt, mert nem tudsz mit tenni. Mivel mindig jelezted, a szandek is megkerdöjelezhetö. De vegeredmenyben tök mindegy e szempontbol, h szandek vagy eretlenseg, a lenyeg, h ahogy eddig is, ezentul is sajat maguk döntenek a sajat szavaikrol, tetteikröl, reakcioikrol... Te csak a tiedröl, tehat arrol, hogy rendezed el magadban. En arra törekszem gondolni, h masok hülyesege miatt nem mergelödöm, mert a masok miatt keletkezett mereg sajnos csak magamnak mereg - es ezt javaslom atgondolni! Tudatosan elengedem a merget, kilelegzem, de sport is segit...stb, es mindig jogod van elmondani, ha igazsagtalansag er, barmilyen is erre a reakciojuk, nehogy lenyeld. Csak önmagad miatt.

Sajnos a melleim nekem is eleg nagyok voltak mindig, bar azon kivül, h iskolaban futaskor "tartottam" a 2 behajlitott kezemmel (ami sztem nem feltünö), nem volt különösebb problemam. En a pasiknal sem lattam se elönyet, se hatranyat. Ezt ugy rendeztem el magamban, h van, akinek ez tetszik (meg a szöke/barna haj es a többi), nekem majd azokkal lesz kapcsolatom. Hiszen nem kell feltetlenül mindenkinek tetszeni, meg mindenkinek az almai netovabbjanak lennem, eleg csak a nekem megfelelönek... Meg normalis ember nem a külsösegek, testi adottsagok miatt itel meg, aki meg igen, azok velemenye amugy sem mervado nekem.