Ti adnátok zsebpénzt egy 13 éves lánynak?

Igen.

Na nem azért, hogy fitogtassa, hanem azért, hogy megtanuljon bánni a pénzzel.

Emlékszem, fiatalabb voltam, mint egy 13 éves, amikor nyaralni voltam nagybátyámmal és adott nekem pénzt. Az most mindegy, hogy mennyit, egyébként több ezer forintról volt szó.

És utólag mondta el nekem, hogy kíváncsi volt, hogyan bánok a pénzzel. Nos, elég jól bántam, mert a pénz fele még a nyaralás végén is megvolt. De egyébként már hamarabb, 8-9 évesen is kaptam pénzt (nagyapámtól kb egy 1000-est, de akkor sem szórtam el hülyeségekre).

Soha nem volt zsebpénzem. Viszont, ha jól tanultam, kaptam pénzt. Tehát megdolgoztam érte. Persze a szüleim csak a főbb tantárgyakat jutalmazták, általában 5-ösért kaptam 50, vagy 100Ft-ot, 4-esért 20-at. A többi jegyért semmit. Ezeket gyűjtögettem hónapokon át, és életem első farmerját én vettem magamnak 12 éves koromban.

De a semmiért adott "zsebpénzt" nem tartom jó dolognak.

Én visszavenném tőle, had szokja meg hogy ha nem költjük el a keretet akkor legközelebb kevesebbet adnak.

Az életre neveljük, nem?

10. Ezt a hülyeséget hol hallottad?

Nálunk szinte csak azzal van teli,még energiaital is van.

Igen, kb 8-9 éves koruktól adok valamennyit. Mindig becsületesen elszámolunk, ha én kérek tőlük aprót mert kell és épp nincs nálam, akkor az első adandó alkalommal visszaadom és fordítva is elszámolunk, hogy ha olyat vennének amire én rámondtam, hogy ezt a zsebpénzből kell megoldani akkor azt tényleg nekik kell fizetni. Tudnak gyűjteni és megtanulják, hogy dönteni kell hogy pl. most kiadok egy kisebb játékra pénzt, vagy lemondok róla, gyűjtök és vehetek egy nagyobbat. Hagyom őket dönteni, hogy érezzék a felelősséget.

Nálunk annak idején az volt a rendszer, hogy szóljak mi kell és adnak. Párszor szóltam, de anyukám szerint az hülyeség volt és nekem fölösleges. Nagyobb dolgokat meg nem volt pofám kérni, de szívesen gyűjtögettem volna rá. Sajnos nem is tanultam meg a pénzt kezelni, hogy meddig ér a takaróm és a fontossági sorrendet felállítani. Amikor elkezdtem dolgozni és külön élni, hiába kerestem jól, a pénz kifolyt a kezeim közül, volt egy rakás kacatom amire utólag rájöttem, hogy hirtelen felindulásból nem lett volna szabad megvenni, aztán meg ott pislogtam, hogy jééé, villanyszámla, erre nem jutott...

Úgyhogy a gyerekeimnél ezért tartom nagyon fontosnak a zsebpénzt és a koruknak megfelelően folyamatosan emelt összeget. 12 éves koruktól meg tudják, mennyi a fizetésem, milyen fizetendő dolgaink vannak. Előttük osztom be minden hónapban így látják, mennyi marad szórakozásra, egyéb olyan holmikra amik nem létszükséglet. Nincsenek is követelőzések, illetve ha felmerül valami nagyobb igény akkor normálisan meg lehet velük beszélni, hogy van-e erre keret és ha igen, akkor mikor.