Egyre jobban zavar anyám viselkedése. Ti hogyan kezelnétek?
19 éves fiú vagyok, anyámmal élek, most készülök egyetemre, most érettségiztem. Édesanyámat tisztelem, becsülöm, szeretem, mert tényleg mindent megad nekem, amit tud. Viszont vannak olyan dolgai és a gondolkodásmódja is olyan sokszor, ami rendkívül zavar engem.
Először is: előző télen, téli szünetben (gimnazista voltam, érettségi előtt) dolgozni mentem 5 napra, még karácsony napján is, napi 10 órába kint a hidegben fenyőfát árultam. Lett pénzem. Most nyáron leérettségiztem, ugye emiatt eltolódott a nyaram és szerettem volna pihenni is mielőtt egyetemre megyek, ezért nem nagyon kerestem munkát. Szívesen mentem volna, de nem igazán találtam már a nyár vége fele. Anyám pedig valamelyik nap rámrontott, hogy "jövőre nem lesz ez ám, hogy itthon semmittevősködsz, szépen dolgozni fogsz!". Tavaly nem tudtam nyáron dolgozni, mert a diákszövetségnél nem kaptam egész nyáron, csak 1 ajánlatot, az OBI-ban eladókat kerestek. Én szívesen mentem volna, de anyám nem engedte, mondván: "elég ha csak egy 0-t elírsz és már hatalmas kárt okozhatsz a cégnek, én meg nem fogok ám miattad feleslegesen veszteséget fizetni nekik!". Tehát ebből is fakad az első probléma: életképtelen h.ülyegyereknek tart. Hogy várja el, hogy önálló legyek és dolgozzak felelőséggel, ha megtiltja(bezzeg ő magyaráz hogy nem dolgozok, miközben előző nyáron ő tiltotta meg, ráadásul én már 15 évesen is éjszakáztam, monoton fizikai munkát végeztem egy gyárban, szóval tudom milyen a legmocskosabb, legaljasabb munka). A slusspoén, hogy utána a téli munkám során pont, hogy eladó/árus voltam, és nem volt semmi gond a pénzekkel, sőt még több ezer borravalót is termeltem, amit eltehettem. Tehát kiderült, hogy alkalmas vagyok pénzzel is dolgozni. :)
Tehát tudatlan, életképtelennek tart, oké. Amikor próbálnám megcáfolni, és normális, jobban megfogalmazott mondatokkal érvelek (hogy lássa, tudok komolyan beszélni), egyből jön a reakció, hogy: "nem érdekel, fejezd már be, annyit beszélsz már, hogy fáj a fejem" stb. Utálom ezt a hozzáállást. Ha valamiben talán igazam van, akkor egyből csöndbe legyek, mert én nem tudtatom, nekem nem lehet igazam, én még egy életben tapasztalatlan hülyegyerek vagyok. Nem tudhatom nála jobban ,mert ő már dolgozik, keresőképes, van tapasztalata az életben, és ő tart el. Ezt sugallja a gondolkodása.
A másik dolog: az utóbbi 1-2 évben sokszor mondta, hogy "most ne vegyük meg, mert félretesszük neked az egyetemre, jó?" Én mindig elfogadtam, sose követelőztem semmi után, felfogtam ha valamire most nem tellik, képes vagyok felmérni az anyagi helyzetünket. Nos, ugye most jön az egyetem, felvettek koleszba, viszont az fizetős és kiakadt, hogy mennyire drága(9000 Ft, viszont a kajálás nincs benne). Elkezdett kiabálni, hogy én ezt hogy gondoltam, hogy fogja ez megérni stb. Én meg megkérdeztem normális hangon, hogy amit félretettünk pénzt egyetemre, azt nem lehetne erre felhasználni? Erre jött a szokásos válasz: " Én tartalak el téged, te ne ítélkezz a pénzzel, majd kiteszlek az utcára aztán éljél meg a pénzedből, de amíg én tartalak el, addig majd én eldöntöm mire megy el a pénz". Nem szó szerint, de nagyon hasonlóan ezt mnodta. Sőt, ha pénzről van szó néha, akkor mindig a fejemhez vágja, hogy ő tart el, én meg kussoljak. (Mikor rengetegszer ígérte, hogy az árvaellátást a bankszámlámra fogjuk igényelni és magamra költhetem, csináltatott is nekem egyet, viszont azóta se kapom meg. Egyszer kérdeztem rá, hogy na megkaphatom-e, mondanom sem kell, ki lettem oltva a világból, pedig nem követelőztem,de úgy tesz). Állandóan mindenből hatalmas problémát nagyít, pl: ha boltban vagyunk és megkérdi, kérek e csipszet, de én nemet mondok akkor jön a válasz: "JÓLVAN DE OTTHON MEG NE HALLJAM HOGY NEKED EZ KELL MEG AZ KELL". Miközben soha az életben nem kértem, hogy ugorjon el nekem ilyen nasiért meg nem vonta kérdőre sose, miért nincs itthon ez meg az. De úgy tesz mintha követelőző lennék.
A veszekedések nagy része abból van hogy ő 1 normális, ártalmatlan kérdésre is ingerülten válaszol, én meg erre 1 kicsit, 1 hangszinttel magasabban válaszolok és akkor jön az, hogy idegbeteg vagyok, nincs jogom így beszélni, ő tart el... miközben állandóan ő beszél velem, szinte mint egy kutyával... és mások előtt meg idegbetegnek nevez... aztán ha vita során talán igazam lenne, egyből csöndbe legyek. Mintha ő felsőbbrendűnek érezné magát, vagy nem tudom, de nagyon zavar.
Bocsánat, hogy ilyen hosszú lett, de igen, ennyi mindent lehet mesélni a zavaró tényezőkről.
Kérdésem, ti hogyan viszonyulnátok ezekhez a szituációkhoz? Szerintetek se normális teljesen a gondolkodásmódja és hozzáállása? Megismétlem: tisztelem, szeretem, becsülöm, nélküle sehol nem lennék. De attól még nem kellene a fejemhez vágnia, hogy ő pénzel engem, nem tehetek róla. Néha úgy érzem, hogy ezt kötelességtudatból teszi.
Szép dolog hogy még ezek után is tudod tisztelni és szeretni anyudat.
Nálunk is vannak ilyen bajok de nem ilyen durván.
Igazad van nem normális ez a felfogásmód, lehet hogy csak félti a pénzt vagy nem tudom de nem igazságos veled szemen :(
Kitartás :) elmondottak alapján erős vagy és abszolult igazad van ha néha megemeled a hangod.
Az árvaellátást te is egyedül eltudod intézni. Nem kell anyád hozzá,felnôtt ember vagy.
Nem tudom mekkora összeg, de ha mellé szociális támogatást igényelsz a suliban akkor abból már megtudsz élni. Nem nagylábon, de legalább függetlenül anyádtól.
A legokosabb, ha az árvaellátást a saját számládra kéred, az elvileg elég a kollégiumra meg a kajád egy részére.
Természetesen ehhez a számlához nem legyen anyádnak sem hozzáférése, sem kártyája - és a te ka´rtyád PIN-jet se add meg neki (Ha netán tudja, kérj új kártyát más számmal).
Ezen kivül vállalhatsz diákmunkát az egyetem mellett is, akkor nem kell anyádnak fizetni a költségeidet.
Vaoszínüleg anyád így is pénzügyi gondokkal küzd, emellett nem igazán realizálta, hogy lassan felnött leszel - de azért még neked is böven van mit fejlödni ezen a téren. (Pl. hogy anyád csináltatott neked bankszámlát - ezt te is böven meg tudtad volna egyedül is tenni, illetve az OBI-s munkát elvállalhattad volna a beleegyezése nélkül is)
Szóval önálosodj, függetlenedj, keress magadnak olyan munkát, amivel az egyetemedet nagyrészt fedezni tudod. Ha anyád látja, hogy elboldogulsz, akkor idövel lenyugszik és megint normális kapcsolatotok lesz.
Nos, kijavítom, amit írtam. Nem ő csináltatta, csak elkísért az bankba, hogy csináljam meg és ő csak ott volt, ha valamit nem tudnék.
Azt pedig persze, meg tudnám tenni, hogy kérvényezem a pénzt az én számlámra, de ugye tudjátok, hogy azzal egy életre elvágnám magam anyámnál. Oké, hogy koleszos leszek, de attól még hétvégente valahova haza kell jönnöm, vagy nyáron. Ő azért kezeli az árvaellátást, mert alapból ő tart el, ezért ő rendelkezik minden pénzzel. Amíg én itt lakok és ő tart el, addig nekem nincs beleszólásom a pénzügyekbe. Egyszer próbáltam felhozni a dolgot, hogy esetleg akkor kaphatom-e a számlámra azt a havi 22 ezer forintot, akkor is jött a szokásos válasz: "mit képzelsz magadról, hogy itt követelőzöl, majd én jobban tudom hogy mennyi pénzt mire osztunk be" stb. tudom, hogy ő nekem akar jót és azt hiszi, hogy én elb.sznám minden felesleges dologra a pénzt, de hiába magyarázom neki, szerinte még tapasztalatlan vagyok és nem tudom beosztani a pénzt.
Ketten élünk, anyukám 50-60 ezret keres és mellé jön be az a 20-22 forint havonta az árvaellátásra. Én ezt meg is értem, hogy ő akarja kezelni, de mindent előre megígért. (azért is nem nagyon értem most főleg, mert sikerült eladni a régi lakást, és elvileg én vagyok az örökös apukám után, szóval abból bejött jó pár millió. Nem követelem azt a pénzt se, egy szóval se, csak arra is azt mondta, hogy egyetemre tesszük félre, most meg hepajkodik, hogy milyen drága a kolesz, nem éri meg).
Mondtátok, hogy kérvényezzek szociális ellátást az egyetemen. Fogok is, de sajnos az valószínűleg csak 11 forint körüli összeget jelent. Nekem viszont 10 ezer forint körül van a kolesz, mellé még egyek és igyak és ki kell fizetni a vonat bérletet Győrig, az is kb havi 5000 forint (50 kilométerre lakom Győrtől). Szóval a suliban kapott pénzből nem tudnám eltartani magam.
a bank*
11 ezer forint*
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!