Úgy érzem, hogy a szüleim nem becsülnek meg eléggé. Mit tegyek?

Jelenleg végzős vagyok a főiskolán, ahol kitűnő tanuló vagyok és számos teljesítményalapú ösztöndíjat elnyertem. Szüleim mondták, hogy nem minden a kitűnő eredmény és ő annak is nagyon örülnek, ha minden tárgyból kettessel átmennék. Hozzátették még azt is, hogy ők sem voltak kitűnő tanulók a fősulin és nem nyertek semmiféle ösztöndíjat (levelezősök voltak). Mondták, hogy inkább legyenek barátaim a fősulin, minthogy évfolyamelső legyek.mindezt azért említették, mert ők attól tartanak, hogy esetleg közutálat tárgyává válok. Mondtam nekik, hogy én olyan emberek társaságát nem vagyok hajlandó keresni, akiknek semmi célja nincs az életben, a jövőjükre nem gondolnak és csak a bulizásnak élnek. Mondjuk alkalmanként én is el szoktam járni bulizni, kikapcsolódni, de nem viszem túlzásba. Másrészt tavaly nyáron akkor is problémáztak, hogy nyáron el szeretnék menni diákmunkára. Ők mondták, hogy szerintük felesleges, mert ők jól keresnek és mindent meg tudnak nekem adni, és szerintük nem vagyok rákényszerülve. Mondtam nekik, hogy attól még, hogy ők jól keresnek még nem helyes dolog mindent a gyerek feneke alá tolni, valamint azt is megemlítettem neki, hogy nem szeretnék olyan elkényeztetett lelki nyomorék lenni, mint az egyik rokonom. tavaly szeptemberben apám azt se nézte jó szemmel, hogy fősuli mellett dolgozni szeretnék. Erre mondtam neki, hogy nem akarom őket lehúzni anyagilag. Tudni kell, hogy apám a mélyszegénységből tört ki, és ha ő ki tudott mászni a sárból én is képe vagyok arra, hogy magasabbra jussak a ranglétrán. Ha valaki tud nekem értelmes válaszokat írni, azt nagyon megköszönném. Üdv.