Mi lehet a tesóm feleségével? Most született a harmadik gyermekük és nem akar velük tovább foglalkozni.
11 napos a legkisebb és közölte, hogy neki elege van, idegesítik a gyerekek és csodálja, hogy eddig hogy bírta ki velük. Azt mondja, hogy még élni szeretne és nem akarja, hogy minden csak a gyerekekről szóljon.
Lehet ez szülés utáni depresszió (nem tűnik depressziósnak)? Teljesen kifordult magából. Rá sem ismerünk. Állandóan a barátnőivel cseverészik, elmászkál, éjszaka jár haza, ha egyáltalán haza jön...
Vigyétek pszichológushoz, ez simán lehet sz. utáni depr. Amúgy van segítsége? Akarta IGAZÁN a gyereket (vagy csak azt mondta)? Ha segít neki valaki, mennyit, mikor... apa hol van? Stb...
Persze, sokan elnevelnek egyedül három gyereket, de ez nem a többség.
Szerintem a tesóm sokat foglalkozik velük.
Óvodába és bölcsibe ő hozza-visszi őket (szerda kivételével, mert tanfolyamra jár és du nem érne oda zárásra, akkor én megyek), a nagyobbal a fejlesztésre ill. logopédushoz is ő jár. Státuszvizsgálatokra és oltásra is ő viszi őket.
A szombat a felesége napja, azaz reggeltől estig azt csinál és oda megy ahová akar és nyáron egy hetet a barátnőivel tölt valahol. Kettejüké a péntek, akkor vagy én vigyázok a gyerekekre vagy babysitter.
A védőnő ma volt másodszor, egy hét múlva jön megint. Nem igazán mond véleményt. Eddig sem sokat látta anyukát, csak a kötelező alkalmakkor. A gyerekorvos sem mondott semmit. A gyerekekkel minden rendben, a picinek felírta a tápszert, meg adott beutalót az ortopédiára.
Ismét 12:9-es. Ennyi szabadságot az általam ismert háromgyerekes anyukák sehol sem élveznek. Hetes nyaralás, szombati bulik. A gyerekeket a párja és a kérdező hozza-
viszi, státuszra, oltásokra szintén a férj. Esküszöm a tesód akkora papucs, hogy ilyet még nem láttam! Esetleg szülni nem kellett volna a nő helyett. Agyam eldobom, ez nem anya! Borzasztó.....
Ezt úgy hívják, hogy gyereknevelésre alkalmatlan.
Már az elsőnél le kellett volna esnie nektek, és nem erőltetni/nem engedni a többi gyereket.
Én is ilyen vagyok, kell a szabadság. Két hónapig bírtam kutyával, aztán el kellett ajándékoznom, mert nem bírtam elviselni, hogy kötelező sétálni menni, haza kell rohanni etetni, nem lehet csak úgy napokra elkóricálni... Mindkettőnknek jobb volt így. Nem is fogok szülni, a babát nem lehet elpasszolni...
A sógornőd épp ezt teszi. Lepasszolja őket neked, és az apjuknak. Én is kételkedem benne, hogy ő komolyan szülni akart volna, akár egyet is. Látszik a természetén, hogy nem egyezik a dologgal.
Nem akarlak elkeseríteni, de láttam már ilyet baráti körben, a srác egyedül maradt a gyerekkel, asszonyka ment élni... évek óta feléjük sem nézett.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!