Mi a véleményetek arról, hogy manapság nemcsak a gyerekvállalás kora tolódott ki, hanem a szülőktől való elköltözés is? És mit gondoltok, mi ennek az oka?

A mamám és papám az 1960-as évek elején költöztek össze, falun. A szülőktől kapták a telket amire építkeztek. Egyszerű foldműves emberek voltak a szülők is és az én nagyszüleim is, mégis fel tudták húzni a házat mindenféle nélkülözés nélkül, azóta is ott élnek.Biztosan másabb volt akkor az élet, természetesebb volt, hogy mindenkinek volt munkája, kevesebben tanultak tovább stb.Akkor érthető szerintem, hogy nem laktak otthon 25-28 éves korukig, amikor már 16 éves koruk óta dolgoztak .(de ez falu, nem tudom városban mi volt a szokás)

De most 19-20 évesen érettségizik le valaki, utána még megy tovább tanulni, vagy szakmát szerezni.Anélkül nagyon nehéz munkát találni és lássuk be, hogy ha találna is valaki, minimálbérből képtelenség fenttartani egy albérletet és enni is.Még akkor is, hogyha egy pár költözik be.

És itt csak albérletről beszéltem, az csak álom marad a legtöbb ember számára, hogy saját háza legyen, hitel nélkül.

szóval szerintem a suli és a pénz miatt nem költöznek el manapság olyan hamar a fiatalok. meg persze van akit teljes életképtelenségre 'neveltek', de ez más téma.

a gyerekvállalás meg következik az előzőből. én nem szeretnék a saját gyerekszobámba szülni.majd ha elköltöztem, fent tudom tartani magam stb. nem terhelném azzal a szüleim, hogy hozzájuk szülök.

de ma se lehet általánosítani, van aki már 18 éves kora óta különél. minden lehetséges, de ilyenkor általában még ott a szülői háttér/támogatás, de sajna nem minden szülő képes erre