Sürgős! Hogyan beszélhetnék erről szüleimnek?

Sziasztok.

Az elmúlt években sok megaláztatáson mentem keresztül, csak azért mert kínai vagyok. De egyébként már ebben az országban születtem.

Idén fogok menni középiskolába de már előre félek. Tudom, ez eléggé gyerekes, de általánosban nem nagyon voltak jó tapasztalataim. Sosem védett meg senki, maximum csak a tanárok, de amikor szóltam az ofőmnek, hogy ez engem nagyon zavar, akkor csak annyival elintézte, hogy beszélt velük. Legalábbis állítólag, mert nem láttam, hogy odament volna hozzájuk. De ettől függetlenül ugyanúgy folytatták tovább. Ez nyolcadikban lett csak rosszabb, mert már egyre durvábban kezdtek el szekálni. Mindenféle csingcsangcsung neveket adtak nekem, mindig ellopták valamimet, és sosem kerültek elő, mert rejtélyes módon senki nem tudott róla semmit. Szüleimnek nem beszéltem róla, mert féltem, hogy nem viselnék túl jól. Bevallom, az is előfordult, hogy lógtam, és amikor szüleim megtudták, érthető módon ki is akadtak. Azóta nem is tennék ilyet. Amikor ez történt, akkor szüleim beszéltek az ofőmmel, kérdezték, hogy van-e valami probléma, és ofőm csak annyit mondott, hogy ő nem tud róla. Csak megjegyzem, hogy volt, amikor úgy szólogattak be nekem, hogy ő is ott volt, de elengedte a füle mellett, és nem foglalkozott velük. Mástól pedig nem várhattam segítséget.

Tudom, hogy nem kéne velük foglalkoznom, de ezt könnyű mondani. Nem tudtam figyelmen kívül hagyni őket úgy, hogy mindennap ért valami hülyeség. Ha pedig megvédem magam még jobban folytatják. Örülök hogy végre elszabadultam onnan.

Úgy hallottam középiskolában jobb a társaság. De az elmúlt évekre visszatekintve erre nem vennék mérget. Eddig csak 3-4 emberrel beszéltem a leendő osztályomból, közülük is csak az egyikkel beszélek mindennap, vele majd jövőhéten fogok találkozni. Szóval úgy tűnik most végre találtam egy barátot. Remélem nem fog átverni.

Egyszer volt egy "barátnőm", de ezt nem igazán nevezném kapcsolatnak. Kb 2 hónap után otthagyott, hogy milyen gáz szüleim vannak, hogy Bp-n kívülre nem engednek el, mert szeretett volna engem elvinni Gödöllőre, mert kiskorában ott lakott, és szerette volna megmutatni, de szüleim miatt nem lehet, aztán otthagyott.

Az előbb említett leendő osztálytársammal sokat beszélek, és neki elmondtam mindent. Mindig mondogatja, hogy az a lényeg, hogy én mennyire aranyos vagyok, és különleges mert kínai vagyok, és az előző sulimban biztos ezek miatt az okok miatt szekáltak.

Pontosan emlékszem, hogy ötödikben kerültem át egy másik iskolába, és az volt az osztály hangadójának az első mondata hozzám hogy "nézzétek már, egy sárga" és kézzel-lábbal mutogatott nekem mert azt hitte nem tudok magyarul.

Nem tudom hogy mondjam el szüleimnek, ismerem őket annyira, hogy nagyon de nagyon kiakadnának és olyanokat tennének, amiket nem nagyon kéne. Az elmúlt években elvették az önbizalmamat és tudom hogy már csak szüleimre támaszkodhatok.

15/f