Nálatok szokás otthon kopogni? Felnőtt "gyerek" esetén?
Anyám napjában többször beront az ajtón, teljesen váratlanul. Csinálhatok bármit, ez a jellemző. A bátyám dettó (40+ éves). Mivel homályos, üvegezett ajtóm van, szoktam látni, hogy lesnek befelé, hogy épp mit csinálhatok... mintha be lehetne látni. De a kopogástól letörne a kezük.
Nemrég egy ilyen alkalommal megkérdeztem anyámat, hogy miért nem kopog? Erre kiröhögött, szó szerint, majd valami ilyesmit mondott: "Kopogni? Ugyan már, mit képzelsz, hülye p*csa..." Megkérdeztem tőle, hogy olyan nagy kérés volna egymás magánszféráját tiszteletben tartani? (Én szoktam kopogni, sőt, a választ is megvárom. Anyám még a WC-re is hajlamos benyitni szó nélkül...) A válasz, újabb röhögés kíséretében: "Pff miféle magánszféra... úgyse csinálsz semmi olyat..."
Szerintem egymás magánszférájának a tiszteletben tartása a legkevesebb kéne, hogy legyen. Most az mindegy, hogy valaki épp önkielégítést végez, vagy csak tanul, olyan nagy kérés, hogy ne rontson rám tokostól?
Egyedül apám szokott rá az utóbbi hetekben a kopogásra (válaszra ő sem vár), mert egyszer besétált, amikor átöltöztem... Na, pont az ilyenek elkerülése miatt kéne.
Jövőre elköltözöm, mielőtt még bárki megkövezne, hogy 20 évesen hogy merek még itthon lakni...
20/L
Köszönöm a válaszokat.
Igazán főleg azóta kezdett el zavarni, mióta apám rám nyitott meztelenül. Anyám esetében ő úgy vélekedik, hogy "ő törölgette a s*ggem, mikor kicsi voltam, nincs rajtam olyan, amit még ne látott volna", így ő gond nélkül besétál akkor is, ha épp ruhátlan vagyok. Igen, ebben a stílusban. A hozzáállása önmagában jobban zavar mint az, hogy meztelen lát.
Az ajtó zárására kapott ötleteket is köszönöm.
A barátoméknál szerencsére, nem ez a jellemző, mint itt valaki írta az ellentétet. Az ő anyukája tiszteletben tartja ezt, ha mondanivalója van, kopog és inkább kint marad, amíg ajtót nem nyitunk.
Én természetesnek venném, hogy a kamaszodó gyerekem CSUKOTT ajtaján is kopogni illő. A résnyire nyitott ajtó, persze, más kérdés. Kifejezetten rühellem az olyan hozzáállást, amikor anyuka-apuka elvből elvárja a tiszteletet, csak mert ők a szülők, a gyereknek meg kuss a neve.
"Kifejezetten rühellem az olyan hozzáállást, amikor anyuka-apuka elvből elvárja a tiszteletet, csak mert ők a szülők, a gyereknek meg kuss a neve."
Én írtam párom édesanyját, neki pont ez a felfogása... és nem érdekli, hogy a fia lassan 30 éves.
Itt a legkevésbé azzal van baj, hogy rád nyitnak. Ahogy beszélnek veled, nah, az erős. Az ilyennek minek gyerek?
Ha így beszélnének velem, én már rég nem laknék otthon.
De hogy a kérdésre is válaszoljak: szokás, bár az én anyám se tudja néha, mi az a magánszféra.
Sajnos nem tudsz mit kezdeni azzal hogy tahó csaladod van.
Az en szuleim mindig kopogtak mielott bejottek a szobamba, a lanyom 2 evesen kapott sajan szobat, talan 4-5 eves volt amikor elkezdte magara zarni az ajtot, es azota kopogunk, ha be akarunk menni. Raadasul meg is varjuk amig azt nem mondja hogy gyere be. Ha azt mondja hogy most maradjunk kint akkor kint maradunk.
Mindenkinek joga van a privatszferahoz. Sajnalom hogy hulyek kozott elsz.
Ismerős a helyzet.
Ebből adódóan én a 7 éves lányomnál is kopogok, ha a fürdőben van, vagy ha szobájában van és vmi okból kifolyólag becsukja az ajtót.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!