Mit tegyek, ha a párom 4,5 éves kisfia nem szeret és ezt ki is mondja?

1. NEM személyiségzavaros, egyszerűen zavarodott - elválnak, apja-anyja új párjához alkalmazkodni...

2. miért kéne, hogy szeressen? Te egy kvázi idegen vagy számára, az idegenekkel szemben még a felnőttek is bizalmatlanok

3. még jó, hogy az apját akarja, mert ő az apja, vele biztonságban érzi magát

4. ha nem akarja, hogy hozzáérj, NE TEDD! Sőt, hagy békén mindenhogy, legyél nyitott, de szállj le róla, kezdeményezzen ő

5. nem apjának kell árulkodni, hanem VELE megbeszélni az Ő szintjén, mi a gond (mostohám is képtelen volt kommunikálni velem, meg nekem mondani, ha baja volt, mindig apámhoz rohant... tök gáz)

6. apja meg jó lenne, ha nem kérdezgetne ostobaságokat a gyerektől (szeret-e téged), mert ezzel nem segít, sőt!

20: az odáig rendben van amit írtál, hogy mit kell csinálni. De ezt nem a kérdezőnek kell! Hanem az apának, ha a közelben van. És amíg ilyen problémás a viszonyuk, mindig legyen a közelben, ne passzolja le a gyereket. Ha a kérdező utasítja a gyereket hogy álljon a sarokba, és a gyerek nem fog szót fogadni, akkor vagy odalesz a tekintélye, vagy durvább eszközökhöz kell nyúlnia, mindkét esetben vesztett ügye van.

Egyébként nem kell 3 perc, gyerektől függően, nálunk 10 másodperc is elég volt. Azt legalább értelmezni tudja egy gyerek (10-ig lassan elszámol). 3 perc nekik felfoghatatlan.

22, nem értek egyet.

Szerintem igenis fontos, hogy a gyerek megszokja, hogy ha apuéknál van, akkor "újanyunak" is szót kell fogadni. Különben sok kellemetlen és akár veszélyes helyzet is előállhat. Ha nem áll be a sarokba, akkor visszaviszem, visszaállítom. Addig, amíg ott nem marad. Higgadtan. Nehéz? Nagyon. De működik. És egyszer kell áttörni a falat, akkor sok minden normálisabban megy majd.

Meglepő módon a gyerekkel való kapcsolat is javulni fog: ha a kicsi látja a határokat, tudja, mik a biztos pontok, amik közt mozoghat, akkor nyugodtabb lesz, és el lehet kezdeni kiépíteni vele egy valódi együttműködést és akár szeretetet is.

A sajat gyerekemet sem allitottam soha a sarokba, es nem is buntettem. Nem vagyok hive.

egy idegen gyerekkel meg plane nem csinalnam.

Ok! Akkor elmondom, hogy miért mondtam, hogy az apjával közösen üljenek le beszélni a gyerekkel, miután a kisfiú lehiggadt! Ugyanis a kérdés alatti szövegbe írta, hogy " Az apja tud erről, elmeséltem neki, azt mondta ne aggódjak, még kicsi később ha nagyobb lesz jobb lesz majd a helyzet!"

Ergo apuka sem veszi komolyan a csúnya beszédet, akkor ha hagyja neki később miből gondolja, hogy jobb lesz a helyzet....A sarokba állítás itt nem fog segíteni, mert úgy sem fog engedelmeskedni az apuka barátnőjének... Szóval ezt csak közös beszélgetéssel lehet megoldani, tisztázni, hogy mégis honnan tanulta ezt a beszédet, tudja-e, hogy ezzel nemcsak magát bántja, de a szüleit, és téged is, mondja el mi a problémája veled, a szüleivel, mit érez mióta külön vannak...stb Ezek nektek evidens kérdések, de ha apuka jól kérdez egy pillanat alatt rendezni tudjátok a gyerek frusztrációját... Mert ez a gyerek frusztrált, és ezzel a beszéddel vezeti le, az már nektek a felelősségetek, hogy kiderítsétek honnan tanulta....

Új anyuka teljesen mindegy mit csinál a leírás alapján, mert ha sarokba állítással büntetné a gyereket, és még sikerülne neki az odacipelés, ellen pedagógia lenne a válasz apuka részéről, benne van a kérdés alatti szövegben bújtatottan...

Az, hogy milyen volt az előző kapcsolata, és mit látott a gyerek,az tök mellékes, és ismeretlenül nem is értem miért írtak ilyet előrébb, hülyeség részletek nélkül bármit is állítani...

Szeresse akkor előtte, amikor már rendezték a gyerekkel a tisztázó beszélgetést, ezzel nem fognak neki jó család modellt állítani, mert lehet a gyerek azt gondolja, anyut is így puszilta mégis mi lett a családomból... ezzel nem fog rajta segíteni.. de rajtad sem...

Ilyen helyzetben felesleges a gyerek háta mögött megbeszélni a csúnya beszédet, mert ilyen helyzetben frissiben kell reagálni rá, máskülönben legközelebb is fogja mondani, mert azt hiszi szabad. Miután csúnyán beszél,és lehiggadt apuka és barátnő üljön le vele beszélni, ez a legmegfelelőbb megoldás, és egy 4,5 éves gyerek nem hülye meg fogja érteni, pláne, hogyha nyugodtan beszélgetnek vele, és azokat a kérdéseket is megbeszélik vele, ami bántja a lelkét. Úgy kell alakítani a beszélgetést, hogy ne ellene legyen, hanem érte, tehát elsősorban a benne lévő problémát hagyjátok kibeszélni megfelelő irányított kérdésekkel.... Sarokba állítani szerintem tök felesleges, mert alapvetően lelki problémája van és már ordít, hogy észre vegyétek. Beszélgetés, beszélgetés, megfelelő kérdés, kérdés, kérdés....

28: mivel elváltak, ezért magától értetődik, hogy rossz volt a kapcsolat. Ezen mit kell elemezni? Lehet hogy nem üvöltöztek, lehet hogy soha még csak nem is vitatkoztak. Éppen csak boldogtalanok voltak egymással. Jó lenne, ha nem csak ezt látná a gyerek mintának.

Azt meg remélhetőleg akkor elmagyarázták a gyereknek, hogy miért válnak el, amikor elváltak.

Nem elemeztem, csak jeleztem, hogy tök felesleges említeni.

Az, hogy elváltak, az még nem feltételezi, hogy mindig is rossz volt a kapcsolat, és azt sem feltételezi, hogy csak rossz példát látott a gyerek...