Nektek tanítottak valamit a szüleitek? Mi mindent tanítottak?

Tudatosan soha nem tanítottak semmire. De ma pl. a saját konyhám olyan, mintha anyámé lenne. Ugyan azok az ételek, ízvilág, pedig soha nem tehettem be a lábam a konyhába, de mégiscsak ellestem ezt-azt.

Apám sokat barkácsolt, mivel én lány vagyok, max mellette barbizhattam, most a kárpitozás a hobbim :)

Ha akartam tudni valamit, kérdeztem. Ha anyám minden áldott percben nagy tanítgatásokba kezdett volna, bele is őrültem volna...

Olyanok meg vannak, amiket a saját életedben tudsz csak megélni. Pl.: hivatalos ügyek intézése :"))))

Nekem is nagyon sok mindent megtanítottak a szüleim, apukám a fiús dolgokra (vezetés, szerszámok használata, mivel vadász volt fegyverrel bánni, fát fűrészelni) anyukám pedig a lányos dolgokra. Nagyon jó kézügyessége volt, ezért megtanított kötni, horgolni, hímezni, főzni, sütni. Ő tanított meg az olvasás szeretetére.

Ezen kívül voltak azok a dolgok, amiket együtt csináltunk és közben tanultam meg a fogásokat (festés, tapétázás, asztalos munkák, kertészkedés) Mind a ketten nagyon szerették a természetet, ezért sokat jártunk kirándulni, megtanították az állatok, madarak nevét, gombázni jártunk így tudom, hogy mik az ehető és mérges gombák.

Nagyon szép és nagyon hasznos gyerekkorom volt, úgy érzem a tőlük kapott tudással megállom a helyem az életben. Sajnos már nem élnek, de nincs olyan nap, amikor eszembe ne jutnának valami olyan miatt, amit tőlük tanultam. Nem tudom, hogy ez a tanítás tudatosan arra irányult-e, hogy felkészítsenek az életre, talán csak mindketten átadták, megmutatták nekem, hogy ők mit szeretnek csinálni és hogyan. Valahogy nálunk a közös munkák sem voltak nehezek, mert ezek is inkább amolyan családi projektek voltak, eközben is együtt voltunk, jól éreztük magunkat. Még egy tüzelő hasogatás sem volt kényszerű munka, mert közben rengeteget nevettünk. A mai napig nem tudom, hogy a szüleimnek hogy volt ilyen hihetetlen pedagógiai és szociális érzéke, amiért sohasem éreztem a munkát tehernek, hanem inkább egy kalandos programnak a családdal. Nagyon hiányoznak.

Ezekre viszont egyáltalán nem biztos, hogy szükséged lesz. Én megtanultam barkácsolni dolgokat, de tökmindegy, mert a páromnak ez a szakmája, nyilván ő csinál minden ilyesmit profin, nem én kontárkodom.

A lekvárfőzés nem bonyolult, de macerás. A neten megnéztem, megfőztem. Egy normális vasárnapi ebédet anyukám 50-en túl se képes összeállítani. De nem is baj, mert egyébként mi meg nem tudjuk végigenni. A háziállatok levágásától engem elrettentett, amit tanítottak. Írtam a csirkebontást, de volt disznóvágás is, ahol kellett kevergetni a vért, meg a kolbásztölteléket... undorító! Inkább megveszem a hentesnél.

Az ügyek intézésén nem tudom, mit kell megtanulni. Az a lényeg csak, hogy tudd, hogy addig kell utánamenni mindennek, amíg meg nem oldják. De a banki ügyeket végképp nem értem. Mit kell azon tanulni? Utánanézel, hogy mit akarsz, összehasonlítod az ajánlatokat, kiválasztod a legszimpatikusabbat és utána bemész a bankhoz és megkötöd a szerződést. Ezen igazán nincs mit tanulni :)

Egy dolog fontos csak, hogy ne a kifogást keresd, hogy miért nem csinálsz valamit. Sajnos sok szülő a saját példáján keresztül ezt tanítja meg a gyerekének, ami nagyobb baj, mintha semmit nem tanított volna.

Tudatosan csak biciklizni tanítottak meg, azon kívül semmit. Meg beírattak úszótanfolyamra, hogy tanuljak meg úszi (ők nem tudnak). De főzés meg hivatalos ügyek elintézését meg ilyen hétköznapi praktikus dolgokat nekem sem tanítottak soha, felnőttkoromban a netről kellett megtanulnom mindent. És ez a mai napig így van. Ha valamit nem tudom hogy kell csinálni, akkor jön a google és majd megtanítja.

30/N

Engem sem tanítottak tudatosan. Varrni úgy "tanultam" meg, hogy néztem, anyu hogy csinálja és kísérleteztem. Nem is vagyok épp egy varrónő... de lyukat foltozni tudok, van némi szépérzékem szóval megoldom.

Főzni anya akart tanítani, de nem igazán éreztem rá hajlandóságot, később mama mutatta meg a dolgokat - főleg maszájból, nem vagyok nagyon házias - és megtanultam főzni. Nem szeretek, de tudok és általában meglepően finom ételeket készítek.

Fiús/férfiasabb dolgokat, kézi fúrót használni csavarral szívesen megtanulnék, de apa allergiás volt mindig is ha a kezembe akartam venni(mert hogy ez nem az én kezembe való majd ő majd ő...), szóval ez marad akkorra ha veszek magamnak saját fúrószerszámot. :D

Semmit nem tanítottak, úgy hogy "gyere, tanulunk!"

Helyette hívtak segíteni, továbbá mint egy valamire való gyerek szerettem láb alatt lenni és imádtam kérdezni.

Nagyon sokat számít, hogy mennyire érdeklődő a gyerek. Ha teljesen hidegen hagyják a "felnőtt dolgok" akkor lehet neki naphosszat magyarázni, akkor sem fogja érdekelni/megtanulni.

Szerintem a nem tudatos tanítás a gyakoribb és számomra természetesebb is.

Én az ilyen címzést és a társait alsóba tanultam. Vagyis tanították. Anya erre még mindig beszól.

A hivatalos ügyek meg olyan dolog, hogy nem tanulni kell hanem bele kell rázódni. Sok mindent mind máig menet közbe tanulok meg.