Kezdőoldal » Családi kapcsolatok » Szülő-gyermek kapcsolat » Van olyan családtagotok,...

Van olyan családtagotok, akitől soha nem lehet csinálni semmit?

Figyelt kérdés
Nekem apám ilyen. Amíg nincs itthon, addig minden tök happy, nyugodtan mozoghatunk a konyhában, nézhetünk tévét és a többi, de ahogy ő megjön, mindennek körülötte kell forognia. Csak olyan műsor mehet, amilyet ő kiválaszt, csak vele lehet beszélgetni, ha egymással beszélünk, akkor megsértődik. Mindig hatalmas veszekedés van, ha nem az van, amit ő akar. Állandóan sörözik, ez még rátesz az amúgy is szörnyű természetére. Közöttünk sose volt igazi apa-lánya kapcsolat, de valahogy nem is vágytam rá, mert nem volt akedvem a folyamatos hisztijét és a lecseszéseket hallgatni. Én nem értem, anyám hogy bírja mellette. Ja és családi összejöveteleken is ez van, ott ha huszan is vagyunk, akkor is mindig mindennek róla kell szólnia. Ráadásul akik egy kicsit elesettebbek, azokat gátlástalanul sértegetni. Annyira undorító...szégyellem, hogy ilyen apám van, bárcsak inkább ne is lenne. Szerintetek mitől lehet ilyen? Van hasonló rokonotok, családtagotok? Hogy szerelitek le őklet? Mit tapasztaltatok náluk? Mindenre kíváncsi vagyok.

2015. máj. 28. 22:00
1 2 3 4
 21/34 anonim ***** válasza:
10%
BUTA VAGY!!!!!!
2015. máj. 29. 15:13
Hasznos számodra ez a válasz?
 22/34 anonim ***** válasza:
100%
3. vagyok. Utolsó te vagy BUTA! Igenis van mikor valakinek a halálát kívánjuk, pedig szeretnünk kéne, de nem a mi hibánk, hogy az az ember nem szerethető, sőt! gyűlöletet, haragot, szomorúságot vált ki a viselkedése.
2015. máj. 29. 15:35
Hasznos számodra ez a válasz?
 23/34 anonim ***** válasza:
Nekem sajnos a húgom ilyen.
2015. máj. 29. 16:10
Hasznos számodra ez a válasz?
 24/34 anonim ***** válasza:
100%

12. vagyok. Az enyémnek nem kell berúgnia ahhoz hogy egésznap hangoskodjon ...

És csodálkozik, hogy nem vesznek fel oda ahova szeretném...

Én már azon gondolkozom hogy elköltözöm, mindegy hogy hova, de amíg ez így van addig nem fog összejönni semmim.

2015. máj. 29. 16:52
Hasznos számodra ez a válasz?
 25/34 anonim ***** válasza:
100%

Igen, a szüleim (esetemben ők alkotják az egész családomat). Alig vártam, hogy kolis lehessek, mert otthon állandóan ment a balhé. Apám alkoholista és tv-függő, anyám labilis idegrendszerű, az intelligencia mindkettőjüknél egyenesen tart a nullához. Mióta élek állandó az üvöltözés, már ovis koromban sem hagytak aludni, éjfélekig ment az ordítás meg a tv bömbölt, később nem tudtam tőlük otthon tanulni de a hibátlan dolgozatok alapkövetelménynek számítottak. Ha valamelyikük épp nem volt otthon, az még aránylag elment, ha apámmal voltam, ő magasról letojta hogy épp hol vagyok, mit csinálok (azóta sem tud rólam szinte semmit, múltkor szóltam neki hogy x napon lesz a diplomaosztóm de a mondat közepén hátat fordított és otthagyott mert kezdődik a híradó.) Ha meg anyukám volt otthon, követett mindenhova és csak beszélt és beszélt megállás nélkül, ha szóltam hogy nem érdekel vagy épp tanulok/olvasok akkor kiverte a balhét és ordított egész nap. Apám akkor csinált műsorokat ha részegen jött haza (ami mai napig naponta előfordul), elmondja anyámat mindennek, anyám apám távollétéban szintén apámat szidja nekem, egész életemben rángattak hogy melyiküket kell szeretnem, melyikük a nagyobb s_ggfej, melyiknek kell hálásabbnak lennem, hogy egyáltalán élek.

Sajnos nem is tudok filmekbe illő nagy nyálas gyermeki szeretetet érezni irántuk emiatt. Szeretem őket de szerintem nem annyira, mint amennyire ,,kellene" de úgy gondolom, hogy az hogy ketten együtt laknak, csinálnak egy gyereket de közben végig utálják egymást, a gyerek meg egy kirakati tárgy, akinek lobogtatjuk a színjeles bizonyítványát de egyébként lesz_rjuk, az nem család. Ez van, ők nekem a tökéletes negatív példa, nem szeretek hazajárni, ritkán is teszem és akkor sem maradok néhány napnál tovább. Igyekszem az önálló életemet teljesen tőlük függetlenül, másképpen csinálni.

2015. máj. 29. 17:15
Hasznos számodra ez a válasz?
 26/34 anonim ***** válasza:

Van. Anyum nagybátyja.

Nyáron mindig mamámhoz költözik 3-4 hétre, de már az első napon meg lehet őrülni tőle. Rendezkedik, dirigál, hangoskodik, mamámat (testvére) állandóan ugráltatja, csicskáztatja, amikor mi ott vagyunk akkor is mindig beszól, megjegyzéseket tesz, szétdönti a kertet mert neki az úgy nem tetszik ahogy van, stb. Mamám minden évben megfogadja, hogy oda többet nem jön.

Ha ezt velem tenné meg ez az alak, én már a 2. vagy 3. napon kidobtam volna mint macskát sz@rni, már bocsánat.


Bár ő nem közeli családtag, de unokatestvérem apjának a testvére. Ő annyiban "irritáló", hogy szó szerint büdös neki a munka, a 65 éves anyja nyakán él, sosem költözött el, de panaszkodik, hogy nem talál munkát (3 helyre is behívták, amit 2 nap után otthagyott mert jaj a dereka, a lába), emellett képes kijelenteni, hogy csak az nem dolgozik aki nem akar.

2015. máj. 29. 19:56
Hasznos számodra ez a válasz?
 27/34 anonim ***** válasza:
100%

Megértelek kérdező.

Apád úgy viselkedik, mint egy erősen figyelemhiányos óriáscsecsemő. Elhiszem, hogy egy idő után az ember már menekülne tőle, én is ezt tenném. Igazából soha nem értettem azokat a szülőket, akik a gyerek agyára mennek, nem hagyják tanulni, de ha a gyerek ezt szóvá meri tenni akkor meg üvöltenek, ordítanak mint a vadsakál és hisztiznek mint egy csecsemő.

Nálunk unokatestvérem férje ilyen. A mai napig képtelen vagyok felfogni, mi a franc tetszhet neki abban a pasasban. Olyan buta mint a s_gg, felszínes, harsány, szerinte annak van igaza, aki hangosabban mondja, a "humora" (már ha lehet annak nevezni egyáltalán) botrányosan rossz és pocsék, sértegetni, beszólogatni és sajnos okoskodni nagyon szeret.

Bár ritkán találkozok vele, sajnos családi összejöveteleken, vagy ünnepekkor elkerülhetetlen. Próbálom ignorálni, de néha olyan szinten irritáló és idegesítő már, hogy fejbe vágnám egy fagyott heringgel, hogy térjen már észhez. De ahogy elnéztem, nem csak én vagyok így ezzel, sokan a családból mondták, kérdezték egymástól, hogy az unokatestvérem mi alapján szerethetett bele ebbe a pojácába.

2015. máj. 29. 20:16
Hasznos számodra ez a válasz?
 28/34 A kérdező kommentje:

"BUTA VAGY!!!!!!"


Jujj.

2015. máj. 30. 14:09
 29/34 A kérdező kommentje:

24 "Én már azon gondolkozom hogy elköltözöm, mindegy hogy hova, de amíg ez így van addig nem fog összejönni semmim."


Én is így érzem. De ha belegondolsz, ez azért is lehet, mert nem hagy teret másoknak, így mindenkinek muszáj az ő életét élni.

2015. máj. 30. 14:10
 30/34 A kérdező kommentje:
25 Mennyire ismerős...amikor kicsi voltam, 3-4 éves, akkor rendszeresen ébredtem arra, hogy a konyhában üvöltöznek, meg törnek a tányérok. Ez ment nem is tudom hány évig. Mostmár lekopogom, de befejezték, és amolyan csendes őrültek lettek, de ez se jó. Viszont az én szüleim annyiban különböztek a tieidtől, hogy sajnos nem tojták le a fejem magasról, hanem rám támaszkodott mindkettő. Mindkettőnek alacsony az önbizalma, nagyon elesett emberek, akik kifelé tökéletességet mutatnak és én vagyok a lelki szemetesláda. Nálunk eléggé két élű volt a dolog, mert egyrészt megy a lelki terror, másrészt meg le se lehet őket vakarni. Olyan is lettem, a mai napig pszichológusokhoz, szakemberekhez járok, hogy fel tudjam ezeket dolgozni.
2015. máj. 30. 14:15
1 2 3 4

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!