Ti mit tennétek a helyünkben? (szülők, együttélés, egyetem, minden : D )
Nos hol is kezdjem... talán a legelején.
18 éves lány vagyok, vidéken lakom. A szüleimnek van egy kis gazdaságuk (báránytenyészet) amit nem rég kezdtek el csinálni, most alakítják ki meg ilyenek.
Mivel most végeztem a középsuliban, választanom kellett fősulit. Szívem szerint nem is nagyon mentem volna sehova, de akkor fenyegettek a szüleim, hogy akkor vagy beiratnak közmunkára vagy minden nap velük kell mennem a földekre dolgozni. Szívesen jelentkeztem volna tanárnak,mert az érdekelt is, de anyám lebeszélt róla, hogy úgysem vennének fel... Így hát állattenyésztő mérnöki szakra jelentkeztem. Csakis azét, mert erre beszéltek rá a szüleim, mert ha ilyen végzettségem lesz, tudom majd támogatni az ő gazdaságukat (pl pályázhatok majd, és a pénzt amit nyerek ők felhasználják). Belementem. Én hülye. Mindig mondták, hogy majd én öröklöm meg úgyis a gazdaságot. De az őket nem is érdekli hogy én nem is akarok ezzel foglalkozni mert vannak más céljaim az életben.
Nos, a másik szál. Van barátom négy hónapja. Tudom ez nem sok idő. Ő Pesti és közel lakik ahhoz az egyetemhez, amire majd járni fogok (ha felvesznek...). 23 éves, van saját lakása és dolgozik is, jól keres. Anyumék és az egész család már ismeri őt, rendes gyereknek tartják. Mi azt tervezzük párommal, hogy szeptembertől természetesen hozzá költözöm majd. Nem is szeretnék kolis lenni, utálom is az embereket. (kérlek ne mondjátok, hogy pedig jót tenne, meg hogy így lemaradok a bulikról stb mert én NEM ILYEN VAGYOK.)
A szüleim viszont a nagyszülőkkel együtt teljesen ellenzik ezt hogy a páromhoz költözzek. Indok: "nem tudnátok megélni". Pedig a párom tényleg jól keres, és mivel nem albérletben lakik, nem is visz el olyan sokat a rezsi. De szerintem a nagyszüleim abból indulnak ki, ami őket veszi körül. Pl 10.000 forint vízszámla, 20.000 villanyszámla, nekünk 50.000 kocsihitel stb... De páromnak összesen havi 40.000 a rezsi, telefonszálával együtt. Több, mint havi 100.000 marad meg neki.
De ezt nem értik meg! És ezzel idegesít mindenki (főleg nagymamám a felbujtó) hogy ha a páromhoz költözök és nem koliba, akkor semmivel sem fognak támogatni majd a szüleim. Fizessen mindent a párom. Ez szerintem éktelen nagy hülyeség. A koli kb 20.000 ft lenne egy hónapban... akkor adják oda nekem azt a pénzt ha amúgyis rászánnák. Ha meg a páromhoz költözök, akkor nem is kell fizetnek lakbért. Így megspórolunk egy csomó pénzt.
Mit tennétek ti ebben a helyzetben? Párom szerint a szüleim és a nagyszüleim csak irányítani akarnak és nem fogják föl hogy felnőttem és már nem azt csinálom, amit ők mondanak, nekem is vannak saját terveim és életcélom. És szerinte a szüleim csak ki akarnak használni ( lásd, ha nyerek majd a pályázaton, adjam nekik a pénzt).
Plusz ma hallottam, hogy a család egyik barátjával beszélgetett apa, erről az ügyről, és mondta neki, hogy "kollégiumba tudjuk kontrollálni". Magyarul irányítani akarnak csak.
Vélemények?
Kérdező, szerintem nyugodtan költözzetek össze a pároddal, ha mindketten így látjátok jónak még szeptemberben is... egyébként abszolút igazat adok neked, én is így gondolom, hogy ezerszer inkább a párom irányítson, mint a "terelgető, nyesegető, kontrollálgató, természetesen mindig csak jót akaró" szüleim...
(egyébként szerintem ha működik a dolog, egy-két hónapon belül úgyis el fogják szégyellni magukat, és valahogy be fognak szállni)
#32
és arról hallottál már, hogy a párok szakítanak? és arról hogy milyen nehéz 0 pénzzel, család nélkül, gyakorlatilag a nagy büdös semmi segítségével elköltözni?
#33, hogyne hallottam volna... ha az ember megpróbálja, van mondjuk 502% esély a kudarcra... ha meg se próbálja, akkor meg 100%... tudod, mi is összeköltöztünk - szintén 18 évesen, érettségi után, szintén < 1 év kapcsolatban... szerencsére nem kaptak érdemi teret a persze "csak jót akaró" beleszólók... akik kb ugyanezeket adták elő, amit itt a Kérdezőnek leírtok...
Van egy erős gyanúm, hogy szegény kifogta, hogy zömmel szülők válaszolgattak neki...
Ja... és még egy dolog, Kérdező... ha a szüleid mégse térnének józanabbik eszükhöz, a felsőfokú tanulmányokat nappali tagozaton folytató gyereknek járó rokontartás természetesen ugyanúgy kérhető, mint elvált szülők esetén, attól ugyanis nyilván nem kerülhet senki hátrányosabb helyzetbe, mert nem váltak el a szülei...
De mondom, szerintem egy-két hónapon belül maguktól is a józanabbik eszükhöz fognak térni...
" ha a szüleid mégse térnének józanabbik eszükhöz, a felsőfokú tanulmányokat nappali tagozaton folytató gyereknek járó rokontartás természetesen ugyanúgy kérhető, mint elvált szülők esetén, attól ugyanis nyilván nem kerülhet senki hátrányosabb helyzetbe, mert nem váltak el a szülei."
Ez nem egészen stimmel. Egyrészt a szülöknek miért kellene
a "józanabbik eszükhöz térni", ha nem akarják, hogy a gyerekük egy gyakorlatilag ismeretlen férfihez költözzön? Mert 4 hónapi ismeretség még nem jelent semmit, nem tudhat a másikról semmit. Az, teljesen érhetö, ha nem tetszik nekik, hogy egy idegen tartsa el a lányt.
"De mondom, szerintem egy-két hónapon belül maguktól is a józanabbik eszükhöz fognak térni..."
Szóval szerintem igen valószínütlen, hogy ez változzon bármit is.
Mellesleg a rokontartás csak akkor jár, ha indokolt, arra, hogy együttéljen valakivel, nem.
A kérdezö nem akar az egyetemre menni, de ha kedv nélkül el is kezdi, nem sokáig fogja csinálni.
Meg eleve nekem nem lenne pofám azért pénzt kérni, mert valaki mással eltarttatom magam, ahelyett, hogy elmennék dolgozni.
Kedves #36 "Egyrészt a szülöknek miért kellene
a "józanabbik eszükhöz térni", ha nem akarják, hogy a gyerekük egy gyakorlatilag ismeretlen férfihez költözzön?" - nem tudom, feltűnt-e a kérdésben, de a Kérdező nagykorú... ergo ilyen kérdésekben maga dönt, a SAJÁT értékrendje szerint... teljesen indifferens, hogfy a szülőknek mi tetszik, és mi nem - természetesen addig, amíg a dolog a törvényesség keretében marad. Márpedig az, hogy 18 év feletti fiatalok az összeköltözés mellett döntenek, az teljesen törvényes.
Másfelől, ha megengeded, elmondom, hogy privát tapasztalataim szerint az a különbség, ha az embert a szülője, illetve a párja "tartja el", hogy a párja nem támaszt folyamatos elvárásokat, nem akarja az emberre kényszeríteni/zsarolni a saját értékrendjét, sőt az "amíg az én kenyeremet eszed, addig..." kezdetű aljasságot is a szülő adja elő rendszerint, és nem az ember párja... lévén a gyerek*-szülő kapcsolat egy aszimetrikus, alárendelt kapcsolat.
Na, ehhez képest ha az ember a párjával él, akkor nem "én" meg "te" van, hanem "mi", az egyenrangú felek szimmetrikus kapcsolata, amibe igen, belefér az is, hogy néha az egyik eltartja a másikat egy időre... amíg az a közös családi érdekből mondjuk tanul, vagy épp gyerekezik, vagy esetleg szimplán munkanélküli, vagy beteg.
Erről ennyit, lehet nyomni a 0-kat...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!