Túlsúlyos gyerek?

Bizony a szülők hibája. Bevallom én is túlsúlyos vagyok. 43 évesen majdnem 90 kilós vagyok. 3 gyermek anyja, és nálam is az elmúlt 6 évben jött fel 30 kiló többletsúly. Igaz most fogyózom , kondiba járok. Igazén elismerem, hogy az én hibám, hogy elhíztam, de arra mindig figyeltem, hogy a gyerekeim ne legyenek kövérek. Mindhárman aktív sportolók, Nekik mindig külön főztem, amiben rengeteg zöldség, csirkemell, és egészséges ételek voltak. Figyeltem, hogy nekik mindig legyen normális reggeli, tízórai, uzsonna. Nem tudom miért de úgy éreztem, hogy a gyerekeim egészsége fontosabb mint az enyém. De amióta gondjaim vannak a légzéssel,már tudom, az én egészségem is fontos.

Én ezért is mondom, hogy bizony a szülők hibája. A gyerekek azt eszik amit elé raknak az asztalra. Nekünk szülőknek kell figyelni, hogy rendesen esznek, rendesen sportolnak a gyerekeink. Ha mi nem figyelünk rájuk akkor ki figyeljen?

A szülőké.

Van egy 6 éves kisöcsém, őt sikerült cukorbeteggé tenniük... 110 centi 46 kiló.

Kozre jatszik a genetika is... Es elofordulhat hogy betegseg miatt tulsulyos.

De ha nincs semmi baja, akkor annak a hibaja aki enni ad neki.

A szülők, de nem csak azzal, hogy mit tesznek a gyerek elé, hanem hogy ők maguk nem azt eszik. Nálunk az volt, a gyerekeknek zöldség, apának a finom kaja. Gyerekeknek tej, apának kóla.

Aztán ahogy 100 ft-hoz jutottunk, rohantunk csipszet venni.

Meg kell tanítani, hogy mindent mértékkel, és hogy a kaja nem szeretetpótlék. (Ez utóbbit nagyon nehéz.)

Régebben fele ennyi dagi gyerek nem volt.

Most semmi mozgás nincs, csak facebook meg hasonló dolgok és nyomják őket mekis kajával meg chipsel. Ettől egyik gyerek sem lesz vékony.

Kiküldeni őket játszani és nem mekis hanem normális kajával etetni őket.

Ha nem hormonzavaros gyerekről van szó, akkor egyértelműen a szülőké. Mert ugye a gyerek nem úgy születik, hogy tud magának kaját csinálni, és tudja, mi lenne egészséges... Azt eszi meg, amit a szülő elé rak. És ha hozzászokik, hogy egyet kíván, és elmennek gyorskaját enni, vagy csak cukros löttyöket iszik, és napi 3 étkezés mellé még 5-6-szor nassolhat kedve szerint, mert mindig viszi neki a szülő a kaját, akkor elindult a lejtőn... Persze nem mondom, hogy nem lehet néha ilyeneket enni, amikor én voltam 10, limitálva volt, hogy milyen időközönként ehetek chipset, édességet, stb. Meg az is fontos, hogy a gyerek mozogjon, ha nem is áll neki rendszeresen sportolni, legalább rohangáljon az udvaron, sétáltasson kutyát, fogócskázzon az osztálytársaival a szünetben, vagy ilyenek...

10 voltam, amikor egy későn diagnosztizált középfülgyulladás miatt 4-5 hónapra elveszítettem az egyensúlyérzékem, és csak úgy tudtam menni, ha kapaszkodtam valamibe vagy valakibe. Szóval alig mozogtam valamit, és fel is szaladt rám egy kis fölösleg. 135-140 centi voltam és 40-45 kiló, tehát nem az a gurulós típus, de nem néztem ki esztétikusan. És ez a fölösleg elég sokáig meg is maradt. Most vagyok 18, elkezdtem sportolni, az egészséges mellé még tudatosan is eszek, most 166 centihez vagyok 59 kiló (de ugyanehhez a magassághoz voltam már 64 is). Úgyhogy ha lesz gyerekem, mindent megteszek, hogy ne legyen elhízott, de nem azért, hogy dicsekedhessek vele, hogy milyen szép, hanem mert a saját példámból tudom, hogy később mennyire fogja zavarni, és hány sikertelen próbálkozáson kell esetleg keresztülmennie azért, hogy le bírjon belőle adni valamicskét. És én még az az eset vagyok, aki 59 kilóról akar lemenni olyan 52-53-ra, nem pedig 120ról...

Egyértelműen a szülők hibája. Nem csak amiatt, hogy milyen étellel etetik a gyereket, de azzal is, hogymilyen rossz példát állítanak eléjük. Ha egy szülő folyton csak zabál, alig mozod, csak a kanapén tesped, akkor azt tanulja meg a gyerek is, ezt a példát látja. Ha a szülők szeretnek mozogni, elébb nyúlnak egy alma után, mint egy csoki után, akkor ezt a példát látja a gyerek.

Sok olyan családot ismerek, ahol az aktív kikapcsolódásé a főszerep hétvégén, mennek bringázni, túrázni, kirándulni, tollasozni...stb. És ismerek olyan gyereket is, akinek az a természetes, hogy a tvelőtt chipssel tömi a fejét anyáékkal. Az életmód minősége nagyon fontos minden családban, mert azt viszi magával tovább a gyerek felnőttként is.

Ha nem betegség az ok,akkor a szülő hibája.

Nekem 5,5 éves fiam van,ő 120 centi és 20 kiló.Vékony típus.Az apja alkatát örökölte.Én mindig vastagabb voltam az átlagnál,gyerekkoromban is,de nem voltam kövér.Ugyanannyit ettem,mint Tesóm,aki gebe volt.Most túlsúlyos vagyok.

A fiamat próbálom egészségesen táplálni.Csokit nem eszik,talán havonta egyszer,de nem is igényli.Természetesen nasizik,nem tiltom tőle,de mint írtam,ő vékony.Nálunk a nasi az a tejszelet,kismackó,de ezeket csak normális ennivaló után ehet,vagy uzsonnára.Mekibe szoktunk menni,úgy 1-2 havonta.A süteményeket amúgy nagyon szereti,de azt csak alkalmakkor eszik,én nem sütök.Amiket szoktam néha csinálni,az a palacsinta,gofri,muffin,de ezeket sem gyakran.Ja és a fagyit is szereti nagyon,de nyilván azt csak szezonban eszik.

én is figyeltem egyébként vasárnap a játszótéren,hogy nagyon sok volt az elhízott gyerek.Pedig szaladgáltak,mozogtak a játszin.Ja mozgás.Nálunk heti kétszer úszás van,illetve szinte minden nap megyünk együtt biciklizni.10 km-rt simán leteker a fiam.