Teljes elkeseredés, valaki elmagyarázna miért kapom ezt a sok rosszat?

Aki még nem tudja, annak nem emlegetném, hogy kitől van a gyerek. Csak annyit, hogy apuka nem titeket választott (ami így is van, mert akkor elvált volna). Ez nem is olyan nagy csúsztatás. Meg senkinek semmi köze hozzá.

ne haragudj ,de aki egz csalados emberrel kezd ,es meg odafigyelni sem tud ,az en szememben sem tobb.mondhat barki barmit ,hogy amig nem vagyok olyan helyzetben ,konnyen beszelek stb ,de nem is leszek mert undorodnek magamtol ha egy nos ferfi szeretojenek kene lennem...gondolj bele ,hogy ot otthon feleseg ,esetleg gyerekek varjak.most mit varsz dicserjenek meg hogy nem vetetted el a kicsit?persze eddig oke ,de ha mar ilyesmire adtad a fejed tenyleg nagyon oda kellett volna figyelned.szoval torodj bele ,hogy mindig lesz aki egz utolso k....nak fog nezni.vagy engedd el a fuled mellett ,vagy koltozz el.

A GYIK-re összpontosul az otthonülő kisgyermekes nők nagy része, akik ebből kifolyólag gyerekimádók (vagy épp már megbánták a szülést, de dögöljön meg a szomszéd tehene is..), és/vagy abortuszellenesek, sokan közülük pont ezért tartották meg a sajátjukat is minden józan ész ellenére. Elég kevés olyan véleményt fogsz olvasni, hogy ne tartsd meg a gyereket, de persze nem ők fogják felnevelni, nem az ő (és a gyerekük) élete lesz emiatt viszontagságos, erőszakkal rá ki akarják terjeszteni a saját világnézetüket mindenkire, minden körülmények között. A való életben gondolom hasonló emberekkel konzultáltál, még véletlenül sem olyanokkal, akik nős férfi szeretőjeként szültek, úgyhogy tisztában lehetnének a döntés súlyával. Szerintem is rossz döntést hoztál, de ezért nem azok az emberek hibásak, akik véleményt mondanak rólad, hanem te, amiért hagytad magad befolyásolni. Kissé el lehetsz rugaszkodva a realitásoktól, ha számodra nős férfi szeretőjeként élni elfogadható állapot volt, a terhesség miatt viszont széles körben ismertté vált a magánéleted, és egyszerre kapod mindenhonnan a negatív visszajelzéseket. Minden rossz indulat nélkül mondom, üdv a való világban. Amit tettél, az valóban megfelel a "ribi" leírásnak, azzal pedig, hogy megtartottad a gyereket, egyszerre tűnsz önzőnek és gátlástalannak (akár a férfi házasságát akarod feldúlni, akár a pénze kell, akár a gyerekvállalás öröméért szülöd meg a babát, akiben súlyos nyomot fog hagyni, milyen körülmények között jött a világra), ráadásul a gyerek lesz a legnagyobb vesztese az egész ügynek. Visszacsinálni már nem lehet, úgyhogy legalább próbáld meg kihozni a legjobbat a dologból, ne hirdesd, hogy miért nincs a gyereknek apja, mert a hibáid őt fogják követni egész életében. Egy gyerek sem szereti, ha zabigyereknek hívják az óvodában, k*zzák az anyját az iskolában, a rokonság szánakozva néz rá, amiért nem jutott neki normális család, a vér szerinti apa családja pedig gyűlölködve zár ki titeket az életükből.. Miután sorra halmoztad a rossz döntéseket, itt az ideje, hogy túltedd magad a következményeken, és felkészülj a rád váró időszakra. Már nem csak saját magadért felelsz, és ennél sokkal erősebbnek kell lenned kettőtökért.

Érdekes a másik gyerek nem érdekelt amikor elszeretted az apját?