Mennyire normális az, ha egy szülő elvárja most 2015-ben is azt, hogy a gyermekei magázzák őt?

"Kedves 8-as, vannak olyan értelmiségi dinasztiák, ahol természetes a szülő magázása."

Egy ilyen értelmiségi dinasztiát sem ismerek.

Buta PARASZTOKAT, annál inkább!

Én ismerek ilyet.

De mint írtam, nem vagyunk egyformák:-)

(Privát üzeneteket fölösleges küldözgetni, képes vagyok értelmezni a saját válaszaimat:-))

ma 21:21

Én se szeretem ha idegenek letegeznek, főleg férfiak és főleg hiavatalos helyeken, de ez és az, hogy a gyerek magázza a szüleit 2 nagyon különböző dolog.

Anyukám (45) egész életében magázta a szüleit.Anyum legfiatalabb testvére szintén tegezi az anyukáját. Én a nagyimat egész életemben tegeztem.

Egyszer megemlítettem neki, hogy milyen ura már, hogy ő magázza az anyukáját és mit szólna ha én is magáznám őt. Azt válaszolta számára nem fura mert így lett nevelve, már ennyi év után hiába "elavult" ez a szokás képtelen lenne tegezni az anyukáját.

Ellenben azt szintén elutasította, hogy én magázzam őt. (Még jó mert képtelen lennék rá :D)

Az a baj, hogy nem veszik észre, hogy ez mekkora éket ver a szülő és a gyerek közé.

Nem lesz felszabadult, bensőséges a kommunikáció köztük.

Az egészet valami rideg urizálás lengi körül, nem pedig egy meghitt családi kapcsolat gondolata.

Aki még ennyire sem tekinti egyenrangúnak és partnernek a gyerekét, az ne várjon nyíltságot és őszinteséget a gyereke irányából

Miért ne lehetne felszabadult légkör?

Én egyetemen tanítok, és mert már öreg vagyok jó 10 éve magázódok a hallgatókkal, - hát azért mindennek lehet nevezni a viszonyunkat, csak merevnek nem! :D

Magázódva is lehet szeretni

Szerintem egy diák és egy tanár, illetve egy gyerek és egy szülő kapcsolata nem összehasonlítható.

Egészen más szeretet, és más szabályok határozzák meg a kettőt