Mit tennél, ha a kukában találnád az általad készített szendvicseket?

Szerintem rettenetesen bunkó dolog jó ételt kidobni, olyan helyre meg főleg, ahol észreveheti az, aki csinálta. Mondom ezt tizenöt évesen, tehát még csak nem is az édesanya szemszögéből.

Mit tegyél? Közöld fel, hogy egyfelől annyi érzék nincs benne, hogy ne olyan helyre dobja ki a kaját, ahol te láthatod, és mostantól ő csinálja az uzsonnáját. Kérdezd meg, mit vinne, ha nem túl spéci, vedd meg a legközelebbi bevásárlásnál, és ennyi, amit ő csinál, az biztos jó lesz.

"Utoljára ilyet 1879-ben mondtam édesanyámnak, amikor édesapámmal Debrecenbe hajtottuk a tehenet eladni a vásáron, és ő csinált nekem hamuban sült pogácsát."

Na pont ezért van olyan sok bunkó a világban, mert ezek el lettek hagyva.

ma 12:40

Lehet én vagyok az ismerősöd, én is dugdostam sokszor a szendvicseim, mert ha utálom, akkor nem fogom megenni, ha meg lecsesznek amiért kidobom, akkor nem dobom ki és kész. Amíg nem pusztulok éhen, addig nem eszek meg olyat amitől felfordul a gyomrom és kész. Elmondtam anyámnak, hogy mit vegyen nekem amit szívesen megennék (és még olcsóbb is lenne), ha továbbra is következetesen olyat csomagol amiről tudja hogy utálom, akkor háborogjon csak. :D

"Van egy tisztelet is a felé, aki elkészíti"

Afelé is kellene tisztelet, aki megeszi. Nem sok utálatosabb dolog van, mint olyan ételt enni, amit ki nem állhat az ember, és ez gyerekkorban is pont így van. Aki folyton olyat csomagol a gyerekének, amit az nem szeret, és így a gyereknek két lehetőséget hagy: vagy utált kaját eszik, vagy éhezik, az ne követeljen magának tiszteletet, mert ő sem adott a gyereknek.