Jogosnak érzem, hogy nem szeretnék segíteni a szüleimnek? Mit csinálnátok?

ja persze, a bátyád úgy gondolta, hahaha. Nem ő diktálja a feltételeket.

Így tuti nem mennék bele, mert ezzel csak a fejőstehén vagy, akit hülyére vesznek.

vagy megvenném az x% tulajdonrészt, vagy oldják meg maguk.

14-es, olvasd el még egyszer, mit írtam. Nem kell a gyereknek visszafizetnie, amit a szülei ráköltöttek, mert nem is lehet, ez a dolog a szeretetről szól és bizonyos erkölcsi értékekről. Annyit javasoltam a kérdezőnek, hogy harag nélkül, higgadtan gondolja át a kapcsolatát a szüleivel.

És nyugodtan lepontozhattok, nem érdekel, mert akkor is tisztelem és szeretem a szüleimet, hálás vagyok nekik mindazért, amit kaptam (nem elsősorban anyagi dolgok!), és természetesnek érezném, hogy segítsek rajtuk ilyen helyzetben. Nem tudjuk, mi történt a kérdező családjában, amitől így alakult a kapcsolatuk, ezt is leírtam, hogy nehéz nekem belehelyezkedni az ő helyzetébe.

Ebben a formában semmiképpen ne tedd, hogy a bátyádnak utalsz. Ha a szüleid tőled szeretnének segítséget, akkor majd keresnek. Mitől romlott meg ennyire a kapcsolatotok, hogy nem is keresitek egymást, illetve ők tudni sem akarnak rólad?

Egyébként ha segítesz is nekik, azt mindenképpen úgy tedd, hogy nyoma maradjon,nehogy x év múlva majd a tesód azt állítsa, ő segített. Feltételezem ezért kellene neki utalnod.

Miért fontos a kérdés szempontjából,hogy a kérdezőnek honnan van pénze? Nem csak a Tescoban lehet 80-ért dolgozni. A környezetemben sok diplomás nő van. Könyvelő,középvezető és így tovább és hazavisznek 2-300 ezreket. Annyiból már azért lehet megtakarítani.

Tényleg nehéz helyzetben vagy kérdező. Én mikor még otthon laktam, a szüleim elkérték egy félévnyi diákhitelemet ("majd visszaadják"),majd kértek még 30 ezret az akkori páromtól,majd eladták a tudtom nélkül az ajándékba kapott arany nyakláncot (zaciba adták, míg suliban voltam). Szintén "majd visszaadják". A helyzet az,hogy ezekből az értékekből az elmúlt 4 év alatt sem láttam semmit. De tavaly még megkértek,hogy vegyek fel folyószámlahitelt a kártyámra, "majd visszaadják". Akkor erre nemet mondtam és megfogadtam,hogy soha többé nem adok nekik kölcsön.

Ha úgy döntesz, hogy segítesz, írjatok papírt róla a bátyáddal, hogy ezt az összeget a majdani örökségből (ha lesz) ő visszafizeti neked. Szemét dolognak tűnik, de a te pénzed.

Én lehet, hogy megtenném a helyedben, pláne ha nem okoz gondot. Megnyugodna a lelkem, hogy jobb ember vagyok, mint gondolják.

Nem fizetném ki akkor sem, ha telne rá. Egyrészt azért, ahogy beszéltek veled. Másrészt azért, mert maguk tehetnek róla, hogy ott tartanak, ahol.

Olyanokon meg nem érdemes segíteni, akik a saját rossz döntéseik áldozatai, mert semmi garancia nincs rá, hogy megváltoznak. Tanulják meg kezelni a dolgokat, ha nem megy, legyen az ő bajuk.

Mit tanulnak abból, ha kisegíted őket? Hogy bánhatnak úgy a saját gyerekükkel, mint a szarral, mert az úgyis segít nekik, amint csettintenek?