Javíthat a kapcsolatunkon ha elköltözöm? Nagyon szeretném megértetni az édesanyámmal, hogy vegye észre, hogy felnőtt vagyok, de nem megy, és lassan beleőrülök.
Ez egy régebbi kérdésem, de sajnos még mindig aktuális: http://www.gyakorikerdesek.hu/csaladi-kapcsolatok__szulo-gye..
A helyzet az, hogy nemrég ismét volt egy vitánk, és édesanyám ismét az 5 éves óvodás kislány szintjére való lesüllyedést választotta. Ez volt durván három hete. Mivel igazam volt, úgy döntöttem elég volt, most nem fogok bocsánatot kérni. Két hetet lehúztunk így, hogy csak a durcás fejét láttam, és mintha nem is lennék a lánya, mintha semmi köze sem lenne hozzám, átnézett rajtam. Szerintem az sem érdekelte volna ha azt mondom, terhes vagyok. Tartott ez a mai napig, mert mikor hazajöttem a melóból és láttam hogy ugyanitt tartunk (hétvégén nem voltam itthon), besokalltam, és eldöntöttem hogy a páromhoz és az édesanyjához költözöm. Eddig nem akartam, mert kétes érzelmeket táplálunk egymás uránt a barátom édesanyjával, de már azt hiszem ennél az is jobb lenne. A két öcsémet nem érdekli mi van velem, anyám párjától nem várom el, az anyám meg átnéz rajtam. Nagyon rosszul esik, és nem értem mit keresek még itthon.
Úgyhogy eldöntöttem, lesz ami lesz, az állataim miatt így is úgy is vissza kell járnom ide heti kétszer minimum.
Elmondtam anyámnak, egész jól vette az akadályt, meg megpróbáltam vele kibeszélni hogy mi a baja, de szokás szerint egy elejtett mondatomon lovagol, és nem látja a lényeget. Megint neki van igaza.
Akiknél van hasonló, vagy hozzám hasonlóan költözésre adták a fejüket egy konfliktus miatt, nálatok javított ez a helyzeten? Vagy csak tüneti kezelés lesz, mert nem lesz lehetőség hosszas vitákra?
21L, ha ez fontos
Mert itt az albérlet árak az egekben vannak, és két minimálbéres fizetésből esélytelen hogy fenntarthassuk magunkat, és nem mellesleg a párom édesanyja több szempontból is segítségre szorul, ezért nem akarja magára hagyni a barátom. Nem fejteném ki, mert a kérdés nem ez. Az anyósomnak nagyon szívesen segítek, ha hagyja, édesanyám tisztelete meg sajnos már régen nem érdekel. Eddig igyekeztem hogy elismerje hogy igyekszem itthon segíteni, igyekeztem hogy lássa, hogy rám számíthat, mégis belém rúgja a legnagyobbakat. Most önző leszek, mert eljutottam erre a pontra.
És eddig is utolsó voltam barátoméknál, hozzászoktam a helyzethez, de sajnos az itthoni helyzetnél még azt is szívesebben elfogadom.
Szerintem meg hogyha nem akadály az hogy anyósékhoz menjél, akkor hajrá. Én is ugyanebben a szituban vagyok (anya, meg költözés, csak határ közelébe) Előző válaszolónak csak annyit mondok hogy nincs senkinek rengeteg pénze hogy tudja fizetni az albérletet, ugyhogy hogyha már lesz elegendő pénz meg bátorság akkor 2-3 év múlva akár pároddal el is költözhetsz saját lakásba.
19L
Anyósnál lakom több mint fél éve. Hát tényleg nem egy sétagalopp. Otthon sem volt jó. itt sem tökéletes, de erre számítottam is. Mindig van min fennakadnia az öreglánynak, az elején idegesített, mára beletörődtem, hogy jobb, ha hallgatok.
Rajta vagyunk a költözésen, sajnos nem egyszerű. Köszönöm a válaszokat.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!