Szerintetek egy szülőnek kényszeríteni a lassan felnőtt gyerekét, hogy különböző mozgáskultúrákra járjon?

A jógával biztos nem fogsz lefogyni!

Vegyél egy szobabiciklit!

Én is megosztanám veled a történetem kérdező.

Igaz, hogy már jóval idősebb vagyok (közelebb a 40-hez, mint a 35-höz), de rám is felszaladt kb. 15 kiló főleg a szülés és az otthon töltött időszak alatt.

Először nem nagyon zavart, de bizony nemcsak aruhatáram és az esztétika miatt kellett elkezdenem egy gyökeres váltást, hanem a vérnyomásom már megemelkedett, a szívultrahangon már egyértelműen adódott olyan elváltozás, ami a túlsúllyal volt összefüggésben.

Szerencsés vagyok, hogy van egy lelkiismeretes, normális háziorvosom és üzemorvosunk, így tényleg "rám ijesztettek".

A gyökeres életmódváltás nekem egyrészt a rendszeres mozgást jelentette, hetente 3* cardio mozgás. Javaslom NAGYON, hogy keress egy neked szimpatikus helyet és személyi edzőt- én is azt hittem korábban, hogy a mozgástól összeesésig el kell fáradni, full le kell izzadni, kapkodni kell a levegőt, mert attól fogysz.

Nagyon nem így van! Sokat tanultam magamról, a testemről éps sok hasznos tanácsot kaptam a mozgásformákhoz és bátran állíthatom, hogy nem kell fájnia, elviselhetetlenül fárasztónak lennie az edzéseknek, sőt- az használ a legkevésbé és még a motivációdat is elveszi.

A sportolás helyes megválasdztása, a helyes gyakorlatok kiválasztása, a személyre szabott feladatok megtalálása igenis egy szakma- kérj segítséget, hogy esetleges sérülések nélkül, ne kedved szegetten hagyd abba 1-2 hónap fellángolás után.

A másik fele az étkezés valóban. Sokan nem tudják, de nagyon hasznos és értékes tanácsot tud adni a szakrendelőkben egy diabetológiai szakrendelésen a dietetikus vagy a diabetológus szakorvos (és NEM csak cukorbetegeknek, hanem fogyni vágyóknak is segítenek). A háziorvosod tud adni oda beutalót. Nem a havi 5-10 kg a cél, inkább a havi 1-2-3 és ez kis odafigyeléssel tényleg könnyen betartható. Egy jó dietetikus tud neked pl. mintsétrendet adni (olyat, ami figyelembe veszi az életkorod, a végzett munkádat, az alkati tulajdonságaidat sőt még azt is, hogy milyen ételeket szeretsz vagy épp meg sem bírod enni).

Ajánlom még a KALÓRIABÁZIS.hu oldalt is- korábban én is azt hittem, hogy "alig eszem"- ja. Csak éppen a nassolások, impulzusevésekkel többezer kalórát vittem be úgy, hogy észre sem vettem. Nekem nagy elhatározás volt, de az elején napi szinten vezetett étkezési napló (a kalóriabázison is lehet online, de egy füzet is tökéletes) adta meg az igazi felismerést.

Nem érdemes homokba dugnod a fejedet, mert az elhízás nem főleg esztétikai probléma, hanem hosszabb távon mozgásszervi (izületi), szív-és érrendszeri és egyéb krónikus betegségek forrása is lehet.

Fiatal vagy még, bizonyára pár év múlva azért szeretnél egy stabil párkapcsolatban gyermeket is vállalni. Hidd el, hogy neked és a születendő gyermekednek is sokkal előnyösebb lenne egy fitt fizikai állapottal nekiindulni.

Még egy érv: igaz, ehhez 1-2-3 hónapnyi elkötelezett mozgás kell: ma már tudom, hogy a JÓL MEGVÁLASZTOTT mozgásforma ÖRÖM (sosem hittem, hogy ezt megélem!) és olyan, mint egy jó hobbi. Feltölt, ellazít, feldob és sikerélményt ad, hogy lám, meg tudod csinálni.

Kérlek gondold át a hozzáállásodat és ha szükségét érzed, akkor válassz szakembereket, hogy segítsenek neked elindulni a változás útján.

Sok sikert! Megéri!

Nem, nem kényszeríthet. Undorító, amit művel! Tudom, mert anno nálunk öreganyám volt pont ilyen. Állandóan a súlyom miatt fikázott, nyaggatott..mikor nála nyaraltunk csak salátát ehetettem üresen, esténként pedig kizavart futni. Elhitette velem, hogy ronda vagyok, mert pár kilóval nehezebb voltam, mint a korosztály átlaga. Elérte, hogy valóban az evés legyen számomra az egyetlen örömforrás, és felnőtt koromra tényleg kövér legyek. Elérte, hogy önbizalmam ne legyen... Az ilyen "jószándékú" emberektől mentsen meg a sors mindenkit! Mert elhiszem, hogy jót akarnak...de az a forma ahogy előadják, CSAK ÁRT!! Amióta az eszemet tudom, azóta bántott öreganyám. Kb 20 éven át folyamatosan piszkált. Egészen addig, amíg vőlegényem nem lett. Így, kövéren. Wáááóó! Mintha attól, hogy nem 50 kilót mutat alattam mérleg, már csak valami selejt lennék...hát nem! Ma is kövér vagyok. Vállalom! Soha nem leszek már vékony, de átlagos sem. De nem is akarok. Elfogadtam magam és nem hagyom hogy bárki negatív véleménye akárcsak a legkisebb mértékben is lehúzzon. Hozzáteszem, nem is szoktak a súlyommal foglalkozni... Már nem. :)

Esetleg táncolni nem szeretnél? Amúgy a mozgás jó dolog...testnek-léleknek egyaránt. Szerintem sikerülne olyan mozgásformát találnod, ami neked is bejönne. Én pl. imádok úszni! :) De azért még a jógával is tehetnél pár próbát. Előbb utóbb ráéreznél az ízére... :) Anyukád is ennyire erőszakosan tolja ezt a dolgot, vagy csak fater ennyire mániákus?

13!

A séta nem fogyaszt, sőt, a futás sem feltétlenül.