Elmondjam a lassan 80 éves apámnak, hogy emlékszem rá, hogy pici koromban egyszer molesztált?
Talán 4-5 éves lehettem. Apám még pizsamában feküdt. At mondta van egy vitsli a takaró alatt, fogjam meg. Én tudtam, hogy nem az, ellenkeztem, de addig bizonygatta, hogy az bizony virsli, hogy megtettem. Undorral. Utána persze mondta, hogy maradjon a mi kis titkunk. Szerencsére amikor Anyukám belépett, azonnal elmondtam neki. Anyu kiküldött a lépcsőházba és hallottam, hogy üvőlt Apámmal. Soha többé nem történt ilyen és soha nem került szóba. Szerintem abban bíztak elfelejtem. Néhány éve apám valami olyan szex oldalt nézegetett a neten, ahol apa-lánya képek vannak. Valami elbénázott és elmentette a honlapot a kedvencek közé és engem kért meg, hogy tüntessem el, gondolom félt Anyutól. Akkor sem szóltam, de belül fortyogtam. Én sosem hoztam elő a témát, de csakis Anyukám miatt. Szerintem ő el akart volna válni, de aztán maradtak együtt, de a házaséletüknek vége lett. Anyukám nem rég meghalt. Apukámmal egy házban lakunk a férjemmel és a két kislányommal. Apám Anyu halála miatt most nagyon padlón van. Lelkileg is és fizikailag is egy roncs. Sokat sír, hogy elrintotta a saját életét és Anyuét is. Várja a halált. Bennem meg kavarognak az érzelmek. Sosem voltam apás, de most sajnálom, annyira szerencsétlen. Néha viszont at arcába mondanám, hogy emlékszem.
A férjem sem tud semmit, elviseli apámat (akinek alapból is elviselhetetlen a természete, baromira tudálékos), és ha elmondanám neki, biztos még kevésbé viselné el. De itt élünk együtt. Egy házban, de külön lakásban. Apu ránk van utalva. Mi vásárolunk neki, visszük orvoshoz... Elmondjam Apámnak, hogy tudom? És a férjemnek? Vagy majd, csak ha apám meghalt?
válasza:Senki sem védi,
csak mindössze eltelt már azóta több évtized!!!!
Most mindenkinek habzik a szája, mert csak egy 80 éves magatehetetlen öregemberről van szó, aki lehet, hogy "csak egy hülye viccnek" szánta annak idején, és ezerszer megbánta már.
(Ennyi idő alatt amúgy már a gyilkosok is szabadlábra kerülnek!)
Csak azt nem értem, hogy a kérdezőnek miért csak most jutott ez az eszébe "öregségére"??!
Ha mondjuk a kedves papa már régen meghalt volna, akkor most kiásná, hogy jól megmondja neki a magáét??!
válasza:Biztos az én szövegértésemmel van baj, de én sehol nem olvastam, hogy valaki "ajnározta volna szegény öreg pedofil bácsit". De semmi értelme és semmi szükség rá, hogy egy 80 éves ember orra alá dörgöljön olyan dolgot, amivel ő is tisztában van.
Kérdező, te meg ne próbáld bemesélni, hogy azt akarod, hogy a férjed jobban megismerjen. Megismert az esküvőtök előtt, nem most kell, hogy megismerjen. Elmondhattad volna eddig is, nem tetted, elmondhatnád apád halála után is, de az sem lenne jó, hiszen akkor nem lenne látszatja. Össze akarod ugrasztani őket, meg akarsz szabadulni apádtól. Csak akkor ismerd be, ne takargasd hülyeségekkel.
válasza:31-es, te milyen hülye viccről beszélsz? Ismersz talán olyan apukát, aki poénból a kislànya kezébe nyomja a farkàt? Megbánta? A pedofil pedodil marad, nem véletlenül nézegetett apa-lànya pornót.
Az meg hogy hány év telt el tök lényegtelen. Egyszerűen nyoma marad az emberben, és egyszer igénye támadhat rá, hogy tisztázza.
Vagy veled is megtörtént, ês simàn túljurottál rajta? Én àtéltem ezt.... tudom milyen.
Van itt egy kis félreértés. Nem azért akarom apámnak elmondani, hogy neki rossz legyen. Mint írtam van elég baja. A saját lelkemen könnyítenék. Az a kérdésben is benne volt, hogy a férjemnek talán csak apám halála után mondanám el. Pont azért, mert nem akarok senkit összeugrasztani senkivel. Nem akarom, hogy ilyen feszkóban éljünk itt egyrakáson. Mert nem akarom apám otthonba adni,(egyedül nem tudna élni). Amíg tud egyedül tisztálkodni, öltözködni, wc-re menni, addig segítem. Az lenne a legjobb, ha ez nem történt volna meg, és csak az egyéb hülyeségei miatt nem bírnám apámat és viszolygás nélkül nézhetném, amikor megpuszilja a lányomat. De sajnos nem így van.
Ez az egész most nem róluk szól, hanem rólam.
Sok évig azért nem zavart annyira ez a dolog, mert minimális volt a kapcsolatom apámmal. Anyuval beszéltem mindig, ha náluk voltam. Apuval csak, ha nagyon muszáj volt. De most itt maradt nekem. Én vagyok a társasága. És így persze, hogy gyakrabban előjön ez az emlék. És ez sem normális, hogy itt van ez az érzés bennem, néha picit ingerült is vagyok vele, ő meg azt sem tudja, miért. Nem akarok vele haragban élni. Nem akarom ezt az egész beszélgetést. Nem szeretek senkit sem szembesíteni a hibáival. Nem akarom az amúgy is szomorú fején még ezt a nyomort is látni. De az is lehet, hogy normálisan, őszintén meg tudnánk beszélni és mindketten megkönnyebbülnénk. Lehet, hogy a mai napig őt is borzasztóan nyomasztja, csak azért nem hozza fel, mert azt hiszi, nem emlékszem.
Köszönöm azoknak az őszinteségét, akik megéltek hasonló dolgot és leírták. Az sokat számít. Igazából ez érdekelt a legjobban, hogy akivel történt már hasonló, az hogy dolgozta fel.
A többiek hozzászólását is köszönöm és kívánom, hogy soha ne forduljon ilyesmi elő a hozzátartozóikkal, és ne kelljen megtapasztalniuk, hogy az idő ezen nem segít. A távolság inkább. Ha nem látnám napi szinten, sokkal kevesebbszer gondolnék rá. De mint írtam, magányra sem kárhoztatnám.
válasza: válasza:A válaszadók többségének azért ilyen nagy a szája, mert más fa.ával verik a csalánt. Talán nem tudja elképzelni, milyen károkat okoz a lélekben egy ilyen eset, amit segítség nélkül több évtized alatt SEM hever ki az ember lánya. Na hát hurrá, nagyon szerencsések, soha senki nem molesztálta őket, jár nekik a keksz...
És sajnos pont ez a lesújtó hozzáállása a társadalomnak és főleg a nő tagjainak (???? számomra érthetetlen) eredményezi, hogy egy csomó nők elleni erőszakos cselekményt megúszhatnak a ro.adék elkövetők. Mert a nők többsége inkább be sem vallja, hogy megerőszakolták, mert akkor helyből előbb neki kell bizonygatnia, hogy ő tényleg tornacsukában, hosszúkabátban kezében sparos szatyorral, lehajtott fejjel igyekezett hazafelé, mikor az eset történt. Ha ne adj' Isten magassarkú volt, akkor a közvélemény egy IQ hiányos része szerint, már ő volt a hibás.
Nos mivel hiszek a karmában, ezeknek az embereknek azt kívánom, sem ők, sem a lányuk SOHA ne élje át azt, hogy molesztálják őket. Ellenben nem ártana elbeszélgetni pár molesztált nővel, hogy milyen sokáig tartó lelki károkat okoz egy ilyen eset, mielőtt ide jönnek okoskodni.
És szintén tájékoztatásul közlöm, ha a kérdező nem beszéli meg ezt az apjával, lehet, hogy SOHA nem dolgozza fel az esetet. Akkor se, ha a kérdező még 60 évig él...
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!