Miért ilyen a lányom?
Üdvözletem.
A lányom jelenleg 20 éves. Mindig kiváló gyerek volt, már kiskorában is jóval intelligensebben volt, mint a többi gyerek és ez nem egyéni vélemény, hanem szakemberek általi.
Tanulásban is kitűnő volt, fogékony volt minden újra és egyszerűen olyan hamar fogott az agya, hogy én is és a férjem is sokszor le voltunk döbbenve, pedig mindketten orvosok vagyunk.
Aztán egyszer, nem tudjuk mi történt. Nem tudom mi lett az életében és mitől változott meg, de egyszerűen képtelen tanulni már. Ez elég nagy baj nekünk, mert egyetemen van és nem tud a tananyaggal foglalkozni. Ha kérdem mi van vele, akkor csak annyit mond, hogy ő sem tudja, egyszerűen olyan, mintha az agya kikattanna és képtelen a tanulásra összpontosítani.
Elvittük pszichiáterhez és a pszichiáter azt mondta, hogy rendkívül magas az intelligenciája, talán túl magas is, mert az ilyen embereknek mindig gondjuk van az alkalmazkodással.
Sokszor el van a saját világában és nem lehet kimozdítani onnan, nem lehet elérni hozzá...Mit lehet tenni ?
Szerintem szerelmes, csak nem meri elmondani nektek, hogy ilyen egyszerű gondolatok foglalkoztatják:)
A világ legokosabb embere se tud koncentrálni, ha felette lebeg a rózsaszín köd. Főleg, ha első szerelem.
Lehet, hogy egyszerűen "megtelt" a feje. Nincs motiváció,hisz mivel intelligens és gyors a felfogása, nyilván sikeres is, gyorsan éri el a jó eredményt. Mi sarkalná? Magában a diploma, aligha.
Próbáljátok meg, hogy halaszt egy évet és körül néz a világban! Szó szerint és átvitt értelemben is. Ha nincs is rászorulva, de elmegy, dolgozik valahol! karitatív munkát is vállalhat. nekem az a tapasztalatom, hogy a kiemelkedő képességű fiatalok nagyon feltöltődnek, ha segítői munkát vállalnak (kórház, gyermekintézmény, állatmenhely stb.)
Nem értem miért pszichiáterhez vittétek, nincs ilyen baja. pszichológushoz inkább érdemes volna járnia, mert mint mondja, ő sem érti mi van vele. Hátha ebben segítségére lenne egy lélekgyógyász.
Szerintem a fentiekről érdemes volna beszélgetnetek.
Kedves kérdező!
Én 28 éves vagyok, és bár lehet nagyképűségnek hangzik, én is intelligensebb vagyok az átlagnál (legalábbis minden jel erre mutat, és mondták is). Nálam ez olyan módon nyilvánult meg, hogy minden automatikusan sikerült tanulás nélkül. Gimnáziumban a magolós tárgyakat leszámítva (irodalom, töri) csak azért voltak rossz jegyeim mert sose csináltam házit, nem olvastam el a kötelezőket (füzetem se volt) az érettségi tételeket pedig elhagytam már másnap, miután megkaptuk őket (nem is tanultam érettségire semmit). Így abszolváltam egy 81% matekot és 76% biológia emelt szintet annak idején.
Nekem a probléma az volt a későbbiekben, hogy nem szoktam hozzá a munkához és a küzdéshez. Márpedig ezt is meg kellett volna tanulni gimiben. Még jegyzetelni se tudtam, hisz sohasem csináltam, hozzászoktam hogy minden automatikusan első hallás után sikerül. Így egyetemen meggyűlt a bajom a tanulással, nem voltam hajlandó elfogadni, hogy igenis itt már meg kell csinálni a beadandókat és a többit, különben nincs jegy... Azért sikerült egy 4-es diplomát szereznem a végén, de nem volt egyszerű.
Lehet a lányod is hasonló gondokkal küzd.
28/F
Igazából..
Sz.mét vagyok,mert nekem is ez jutott először eszembe,hogy orvosok vagytok mindketten,nyilván többet tudtok az emberi testről. Gondolom praktizáltok,rendelőben,kórházban,vigyétek be a kollégákhoz és esetleg vizsgáltassátok ki. Amúgy ha elviszitek pszichiáterhez,kezelni fogja talán hónapokig,ha tényleg baj van.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!