Az apukám mindig csúfol. Nem ver vagy kiabál velem, hanem
piszkál. Mit tegyek? Ez nekem már nagyon rosz
Figyelt kérdés
13 éves vagyok és kb. 7-8 évesen kezdet el piszkálni. Amióta az eszemet tudom csak sírok ezen. Még most is fulladásosan sírok, és már majdnem a fejemet verem a falba. Oké lehet, hogy egy kicsit béna vagyok de eröl nem tehetek. Az 5 éves hugomat tiszteli, álandóan azt mondja, hogy ezt csináljam meg azt csináljam amit az 5 éves hugom csinál. Ezt én már nem bírom, már azon vagyok, hogy elszökjek vagy pedig vágjam az erem. Nem elég, hogy egésznap a gép elött ül, de még piszkál is. Kérlek segítsetek, lehetőleg kedves választ kérek, köszönöm
Ui: nagyon remegek és ezért írok helyes írási hibával.
Ilyenkor annyit mondok, szepen nyugodtan, hogy ... Reklamalni a gyartónál...
2014. nov. 30. 16:30
Hasznos számodra ez a válasz?
2/12 anonim válasza:
Próbálj meg édesanyáddal beszélni erről.
Engem is piszkált apám, ő így dolgozta fel, hogy egyre kevésbé vagyok kislány.
Végül anyukámra bíztam az ügyet, és a gúnyolódás megszűnt.
2014. nov. 30. 16:30
Hasznos számodra ez a válasz?
3/12 anonim válasza:
5-6 éve piszkál. Beszélj édesanyáddal, hogy ne engedje, hogy verbálisan inzultáljon.
2014. nov. 30. 16:31
Hasznos számodra ez a válasz?
4/12 anonim válasza:
Az egyáltalán nem szép dolog, amit apukád csinál, de nem kellene komolyan venned, amit mond, figyelmen kívül kellene hagynod. Természetesen nagyon rossz, ha az embernek folyamatosan leépítik az önbizalmát, de az, hogy ha te túlságosan komolyan veszed és teljesen kikészíted magad, az nem fog segíteni a problémán. Esetleg beszélhetsz is vele, hogy neked ez rosszul esik. De tapasztalatból csak azt tudom mondani, hogy ez általában teljesen hatástalan, az viszont ha magasról szarsz a véleményére az nagyon hatásos tud lenni. Nem kell fulladozni, meg remegni apád szemét megjegyzései miatt. Ő a rossz szülő, amiatt, hogy ezt csinálja és nem te vagy a rossz. Mondjuk én is csak olyan 14 évesen világosodtam meg, de még akkor is nehezemre esett nem foglalkozni a szemét beszólásokkal, szóval tudom, hogy nem annyira könnyű. De szeresd magad annyira, hogy nem hagyod hogy kicsináljon.
2014. nov. 30. 16:35
Hasznos számodra ez a válasz?
5/12 anonim válasza:
addig piszkál ,amíg érzi hogy van hatása.Ne foglalkozz vele,mert nem az ő véleménye a fontos.Akkor ne reagálj sehogy max mosolyogva közöld"felőlem" legyél közömbös,persze később kisírhatod magad csendben a szobádban de erről ne tudjon.Hidd el a húgod elkényeztetett életképtelen lány lesz,te pedig erős önálló leszel lévén hogy nem toltak semmit a feneked alá, és addigra már a párod és gyerekeid véleménye lesz a mérvadó :)
2014. nov. 30. 16:37
Hasznos számodra ez a válasz?
6/12 anonim válasza:
Engem is folyton bosszantott az apukam, ilyemsik "te szerencsetlen", "didgi dagi daganat", "eletre kelt hamburger", ugyse leszel mas csak egy cipobor felsoresz keszito", "sonkalabu"....sorolhatnam.
Na ehhez kepest 20 eves korom ota stabilan 55 kilo vagyok, ket diploma es nyelvizsga, stabil jol fizeto melo.Azota se szolt be:-)))))))))
2014. nov. 30. 16:47
Hasznos számodra ez a válasz?
7/12 anonim válasza:
Mit mond?
2014. nov. 30. 17:14
Hasznos számodra ez a válasz?
8/12 A kérdező kommentje:
köszönöm, már megnyugodtam és most beszéltem anyuval és azt mondta: "egy kicsit tényleg úgy viselkedik veled mintha a seggéből húztak ki. majd beszélek vele" remélem nem fog piszkálni. meg azért anyu tényleg egy anyuka, 5 méterről észre vette szemüveg nélkül, hogy bedagatt a szemem. rá számíthatok.
2014. nov. 30. 17:17
9/12 A kérdező kommentje:
mindig amit mond arra céloz, hogy űrlény vagyok meg ilyeneket: hínár haj, legyél egy kicsit műveltebb mint a hugod, mint elefánt a porcelán áruházban, ne okoskodjál emi stb...
2014. nov. 30. 17:21
10/12 anonim válasza:
Az enyém dettó ilyen volt, azzal a különbséggel, hogy anyám se állt mellém. Soha nem voltam "elég jó", valamibe mindig belekötött, mindig megmagyarázta, hogy más gyereke miért szuperebb, és persze "bezzeg ő" az én koromban. Elérte, hogy húztam magam köré egy olyan masszív falat, amin már soha nem fog áttörni, amíg él. Most, hogy megöregedett, persze teperne, de késő. Az ilyen szülő elsősorban a saját életét keseríti meg (OK, én is traumatizálódtam, nem kicsit, de én még összeszedhetem magam - neki soha nem lesz már gyereke).
A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!