Szülők ti mit szólnátok ha a 16 éves lányotok 40 éves férfival jönne össze?

Én arra lennék kíváncsi, hogy komolyan lenne itt olyan szülő, aki a 16 éves GYEREKÉT, mert ilyen idősen még az, nem tiltaná el egy 40 éves férfitól?

Mondjuk szépen elmagyaráznám neki, hogy mire befejezi a sulit, a csávó 50 éves lesz, és komoly kapcsolatot sem akarhat egy gyerektől. Főleg hogy 16 évesen még előtte az élet, fősuli, bulik, ismerkedés, felépíteni egy közös életet valakivel. A 40 évesnek meg már 2 gyereke kéne hogy legyen, meg családja.

# 18

az eroszak tenyleg nem megoldas, de az sem megoldas ha egy 40 eves faszi egy 16 eves lany korul sundorog. Ez beteges. nekem mint apanak kotelessegem megvedeni a gyerekemet. Igy aztan ha nem segit a szep szo, akkor majd segit a hatarozottabb rabeszeles. A legtobb ember fel az eroszaktol, igy aztan eleg csak finoman fenyegetni vele, pontosan eleg ha elhiszi hogy kepes vagy bevaltani a fenyegetest.

Itt amuyg is egy beteg, aberralt allatrol beszelunk, ugyhogy ez egy teljesen jogszeru vedelmi szituacio.

#21, jelen, egyfelől utálok értelmetlen dolgokat csinálni (márpedig ebben a helyzetben a tiltás az lenne), másfelől nem gondolom azt, hogy egy legális kapcsolatot tiltogathatok, a harmadik, hogy azért köztem meg a párom közt is van 16 év - mi 17/33-ként kezdtük anno - tehát marha meggyőző lenne ám a tiltás, - a negyedik, hogy soha sem voltam barátja a tiltogatásnak, keménykezűsködésnek, az ötödik, hogy épp elég, ha én ignorálom a szüleim mert rám akarták kényszeríteni a saját értékrendjüket, nem kell, hogy ez folytatódjon a családban, a hatodik, hogy ilyenekben soha sem voltam konzervatív, azt az amcsi seriffet, akit 17 évesen lecsaptam volna mert bele akar ugatni a sörözésembe a mai eszemmel is lecsapnám, hiába lettem mára már 50 felett...

Szóval maradnék annál, hogy igen, elbeszélgetnék a lányommal, és igen, elmondanám neki az ilyen kapcsolat lehetséges buktatóit - aztán rá bíznám a döntést, egész addig, amíg a kötelességeit is teljesíti... (ami ugye együtt jár a joggal)

Bocsi, ha ezzel nagy csalódást okozok:)

Kedves #22, ugye azt, hogy mi a jogszerű és mi az "aberrált", azt szerencsére nem mindenki maga dönti el, arra vannak a törvények... ez egy teljesen legális kapcsolat nem csak Magyarországon, de általában Európában is (meg még Oroszországban is:))

Szerintem mondjuk az az aberrált, ahol nem az, ld USA egy része, Írország (17-től), Törökország (több nem jut hirtelen eszembe)...de ugye ízlések és pofonok...

Az egy másik kérdés, hogy ideális kapcsolat-e? Nyilván nem, de ez egy másik lapra tartozik, erre való nevelés, meg a tanács...

Most őszintén, hogyne lehetne tiltani? A lány 16 éves, tehát a szülei felelőssége. Nem költözhet a 40-es pasihoz, mert a szülei hazavitetik. A nyomában lehetnek és megkeseríthetik az életét. Felléphetnek a pasi ellen bármilyen nem bizonyítható eszközzel. Elküldhetik a lányt bentlakásos suliba, ha a lány szökdösni próbál, akkor is felvehetik a harcot vele. Tehát igenis számtalan módja van annak, hogy az ember elvegye a gyereke kedvét az ilyesmitől. Amit törvény nem tilt, attól még nem feltétlen kell hozzá kereteket biztosítani. Ha a lány elég értelmes, felfogja, hogy nagy fába vágta a fejszét. Ha nem, akkor 18 éves kora után elhúz otthonról, és megromlik a kapcsolata a szüleivel, de legalább nem cs*szte el az életét.

Ha nekem lenne egy 16 éves lányom, nagyjából a fél életén keresztül azt hallotta volna tőlem, mennyire szeretik aberrált férfiak kihasználni a fiatal lányokat. Megpróbálnám felkészíteni az életre. Ha ennek ellenére mégis belemegy egy ilyen kapcsolatba, minden eszközzel ellenük lennék. Azért vagyok az anyja, hogy vigyázzak rá, akkor is, ha nem szeret miatta. 16 évesen már elég idős ahhoz, hogy korabeli fiúval járjon, de a felnőtt azért van, hogy megóvja legalább a hibák egy részétől, amit elkövethet. (Mellesleg 17-30-as pár: a 17 és a 30 is mérföldekkel jobban hangzik a 16-40-nél.)

#25, "Ha nekem lenne egy 16 éves lányom," - ez érthetővé teszi a dolgot:))) Azért valljuk be, manapság a Real Worldben kevesen indítanak nyílt háborút azért, hogy ahelyett, hogy a gyerek maga csessze el ESETLEG a saját életét, garantáltan elcsesszék a gyerekük életét... (meg a sajátjukat is, úgy mellesleg)

Ehelyett az ilyen kapcsolatokkal (én is láttam a saját tágabb környezetemben egy 17/40-est is) az szokott történni, hogy 2-3 év alatt szétmennek, miközben a fiatal szerez pár tapasztalatot, nem csak, és nem feltétlen negatívakat. Ritkább esetben meg működőnek bizonyul és együtt maradnak.

Szerencsére ilyen szülőkkel viszont az életben még nemigen találkoztam, az általam ismert többség némileg morogva tudomásul vesz, és józanul kivár.

(nem tudom, miután mindig este szokott elmenni a GYK ilyen kőkonziba, már felmerült bennem, hogy nem-e az amerikás magyarok kezdenek írogatni ilyenkor nagyobb számban - meg ilyenkor szoktak ilyen kőkonzi déli amcsi szabályokat úgy előadni, mint ha itt is az az éjsötétség dúlna... és az ember veszett lepontozások között próbálja megértetni a hazai valóságot, hogy nem, nem követ el semmit, aki egy 16 éves lánnyal szexel, nem, nem tilos egy 17 évesnek buliba menni éjjel, nem, nem...)

Nekem 18 évesen volt 22 és utána 17 évvel idősebb pasim.

Utána jöttem rá, hogy addig voltam érdekes, amíg nem kezdtek el önálló gondolataim is lenni és ezeket ki is fejezni. Mind a kettő zakkant volt, nem véletlen, hogy még félig-meddig éretlen leánykával kezdtek.

Az egyikről kiderült, hogy azért voltam olyan vonzó számára, mert már nagykorú voltam de fiatalabbnak néztem ki, ő meg már volt büntetve megrontásért.

Hogy mit szólnék ha a 16 éves lányom jönne össze 40-es pasival? A kertészeti boltban annyit, hogy kérek szépen egy zsák klórmeszet, egy ásót és egy motoros fűrészt.

#27 " tisztában vagyok vele, hogyan élnek a fiatalok (egyetemista vagyok) csak a megcsalás az éretlen fiatalokkal való aberrált kapcsolatok nem férnek bele. " - tudod, akkor még roppant könnyű elképzelni, hogy "mi lesz, hogy ha majd", meg idealistának lenni, de később ezek a dolgok elég jelentősen bírnak változni... én is roppant mód féltékeny voltam 20 évesen:))) - mostanra meg, hogy tapasztalatból ismerem a dolog összes oldalát, a csaltét is meg a "csalóét" is (utóbbit nem szó szerint, mindig elmondtam magam, tehát nem volt csalás), minden erőmet össze kell szednem, hogy ne vigyorogjak ezeken a szörnyű problémákon... itt is elő szokott jönni hétről hétre, amikor tizenévesek szörnyen felháborodva beírják, hogy "mert az anyám az apámat" - vagy fordítva - és persze nem fogják megérteni, hogy negyvenen évesen az emberek jó része erre legyint egyet, hogy "nem ezek az igazán fontos dolgok", mert, hogy a problémázók nem negyvenen évesek... (még jó:))

Na, ezzel mindjárt le is írtam az itt futó kérdés egyik valódi buktatóját, amitől ezek a kapcsolatok el szoktak hamar halni az esetek többségében... az eltérő korból adódó eltérő világszemlélet. Persze a közös ellenség (itt mondjuk egy szétszedni akaró szülő) mindig nagyon erős kohéziót tud teremteni, mert hát az ellenség, ellenségkép, az mindig így hat, erre használják a politikában is.

A másik, hogy persze, most könnyű azt mondani, hogy " utálni fog, ez van." - hidd el, tapsztalatból mondom, hogy amikor az érintett szülők már 70+ korosztály, akkor ezt a valóságban egyáltalán nem kézlegyintve szokták viselni... más az embernek a viszonya a környezetéhez akkor, amikor ereje teljében van, és "ha utál, hát utál", és nagyon más, amikor ő válik rászorulóvá....

Na ez után már csak egy tény: a 16 éves a gyámhatóság (nem a szülő!) engedélyével hozzá mehet a 40 éveshez - és ezzel nagykorú is lesz. A hatályos magyar törvények szerint. Ennyire érdemes még háborúzni, itt a "mindenki úgy neveli" határa. Erre is érdemes figyelemmel lenni. Ismerek olyan kölket is, aki simán bemattolta "csak jót akaró" őseit a gyámügy hathatós segítségével... később ugyan nem maradtak évtizedekre együtt, de akkor és ott jó ötletnek tűnt számára...