Kezdőoldal » Családi kapcsolatok » Szülő-gyermek kapcsolat » Meleg fiú vagyok és félek a...

Meleg fiú vagyok és félek a vallásos családomtól. Mit tegyek?

Figyelt kérdés
21 éves meleg srác vagyok. Édesanyám már egy pár éve tudja rólam, de azóta mintha állandó elkerült téma lenne a magánélet, mintha egyszerűen nem is akarna tudni róla. Édesapám, aki pedig templomban szolgál, a mai napig nem tudja, és nagyon félek, nem tudom hogy mondjam el. Tudom, hogy elmúltam már 18, és nem tartozom igazán beszámolóval az életemről, de ameddig velük élek, és esetleg netán a későbbiek során valamikor szeretném magamhoz meghívni a fiút akit szeretek, vagy ha netán összeköltöznék vele majd egyszer valahol máshol, azt azért csak meg kellene valahogy beszélnem velük. De félek :(

2014. okt. 18. 05:59
1 2 3
 1/25 anonim ***** válasza:
97%

Költözz el toluk jo messzire

enis azt csinaltam

2014. okt. 18. 06:07
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/25 A kérdező kommentje:
Annyira nem rossz a viszony köztünk hogy teljesen elveszítsem őket (még?). Azt azért nem szeretném.
2014. okt. 18. 06:10
 3/25 anonim ***** válasza:
81%

Hát.. egyszerre két vélemény is bennem van..


Az egyik, hogy szerintem nem kell hogy tudjanak róla, legalábbis addig nem, mielőtt elköltöznél. Mármint.. huh mondjuk ez menekülés lenne. Szóval hogy mondjuk megmondod hogy Apa meleg vagyok. Megnézed a reakcióját, de közbe neked ugye már ott van mint lehetőség hogy elköltözz, szóval hogyha gázos a helyzet akkor tudsz lépni, és nem elviselni esetleg azt amitől félsz, hogy kapnál.


Szóval.. szerinted faterod mi reagálna a dologra?


A másik vélemény: Mivel te félsz ettől, a legegyszerűbb módja, hogyha elébe mész a dolgoknak. Leülsz vele szemtől szembe, és megmondod neki, hogy Apa, én meleg a vagyok, a fiúkat szeretem. Ettől téged még ugyanúgy szeretlek.


Nos... nehéz ügy. Sok sikert :)


21/f

2014. okt. 18. 07:01
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/25 anonim ***** válasza:
100%

Na hát ez elég kényes kérdés. Ha az apukád valóban istenhívő ember, és nem csak megjátssza, hanem komolyan az, akkor el kell fogadnia a dolgot, hisz nem tehetsz róla, nem te döntöttél így. Gondolom nem divathomi vagy, hanem tényleg így születtél. Márpedig egy hívő embernek szeretnie kell Isten minden gyermekét, főleg a sajátját.

Ha viszont apukád begyöpösödött vallási fanatikus, akinek nem a szeretet, hanem a Biblia szó szerinti értelmezése a fontos, akkor nem mondanám el neki. Elköltözöl jó messzire, hogy ne jöjjön rá hogy élettársad van, ha hazajársz hozzájuk, nem beszélsz róla.

2014. okt. 18. 08:27
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/25 anonim válasza:
100%

Vagy várj, amíg elnem költözöl vagy légy bátor és mond el most apudnak. De ha történt valami írd meg.

Hajrá..

19/fm

2014. okt. 18. 09:40
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/25 anonim ***** válasza:
100%

4A szeretet türelmes, a szeretet jóságos, a szeretet nem féltékeny, nem kérkedik, nem is kevély. 5Nem tapintatlan, nem keresi a maga javát, nem gerjed haragra, a rosszat nem rója fel. 6Nem örül a gonoszságnak, örömét az igazság győzelmében leli. 7Mindent eltűr, mindent elhisz, mindent remél, mindent elvisel. 8S a szeretet nem szűnik meg soha.

Ha vallásosak, biztosan ismerik Korintusiaknak írt I. levelet. Ott a válasz benne.

2014. okt. 18. 11:37
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/25 anonim ***** válasza:
100%

23 éves vagyok és én is vallásos családból származom, bár én félárva vagyok.


Én is sokat vívódtam, hogy mondjam el a homoszexualitásomat, de végül is megtettem olyan 18-20 éves korom környékén, anyámmal voltak mély pontok, de 2013-ban elfogadta, talán az is közre játszott, hogy elmentem Pride-ra + hogy 2 meleg filmet is megnézett, az egyiket ő kezdte el nézni.

2014. okt. 18. 12:01
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/25 anonim ***** válasza:
100%

Ha szeretnek elfogadják, ha nem akkor mindegy mit gondolnak nem? Coming out előtt azért az ember érzi, hogy fognak reagálni a környezetében lévő emberek.

Az a szülő-gyerek viszony nem normális, ahol pl. a melegség gondot okoz.

2014. okt. 18. 13:40
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/25 anonim ***** válasza:
100%
Leszbikus lány vagyok, pár éve, pont 21 éves koromban mondtam el apámnak, anyámnak egy fél évvel hamarabb. Faluban élünk, bár én soha nem kötődtem ide, nagyon konzervatív család, politikai nézetekben se értettünk soha egyet, vagy úgy is mondhatnám, hogy soha nem vették komolyan a véleményemet - de szerettem és szeretem őket, azt gondoltam, jó a kapcsolatunk. Nagyon fontos volt számomra, hogy elmondhassam, épp benne voltam egy nagy szerelemben, és haza akartam vinni a lányt, és azt akartam, hogy a részei legyenek az életemnek. Akkor abban a beszélgetésben apám nagyon jól kezelte, mondta, oké, rendben, és később se volt soha rossz szava, legfeljebb annyi, hogy "én nem vagyok olyan", anyámnak viszont folyamatosan lökte a szöveget a hátam mögött, anyám meg persze tovább adta. A szerelmemet elviselték itthon, hazahozhattam, de ha az összetartozásunk legkisebb jelét mutattuk (kézfogás, egy puszi arcra, egy rövid ölelés) a jelenlétükben, anyám volt, hogy visítva szólt rám, hogy ő ezt nem akarja látni. Én utólag bánom, hogy elmondtam, és anyám konkrétan ki is jelentette, hogy bárcsak soha nem mondtam volna el, de tudom, hogy akkor annyira vágytam rá, hogy ne kelljen titkolnom előlük az életem fontos részeit, hogy talán ennek tudatában se csináltam volna máshogy. Szerintem fiúkkal legalábbis az anyák elfogadóbbak, az, hogy édesanyád több éve tudja, és mégsem akar beszélgetni veled a magánéletedről, rossz jel. Én nagyon sokáig hittem benne, hogy egyszer majd csitul ez, és elfogadóbbak lesznek, de már nem hiszek ebben: sok pozitív példát láttam a környezetemben, ahogy sok negatívat is, de én biztos vagyok benne, hogy az én szüleim soha nem fogják ezt megérteni, elfogadni, maximum eltűrni, ahogy eddig is. Inkább elintézték, hogy külön költözhessek, mint hogy látniuk kelljen a "deviáns életmódomat". Én a helyedben várnék 1-2 évet, és inkább nem vinném haza bemutatni a srácot. Ha mégis úgy döntenél, hogy beszélsz apáddal: én a szülinapomat választottam, aminek szűk családi körben nagyon megadtuk akkor a módját, ezt neked nem javaslom - a szüleim mindketten arra a napra emlékeznek úgy, mint az apokalipszis eljötte. Jó, ha mindketten ott vannak, ha van testvéred vagy más rokon, akinek el tudtad mondani, esetleg ő is, és próbáld meg minél jobban előkészíteni.
2014. okt. 18. 22:03
Hasznos számodra ez a válasz?
 10/25 anonim ***** válasza:
100%

9-es vagyok, kiegészítés:

Szóval a szülinappal csak azt akartam mondani, hogy inkább ne időzíts valami emlékezetes, jeles napra.

Ja, és kib'szottul irigylem azokat a kommentelőket, akik azt hiszik, ez az egész annyira egyszerű, hogy ha szeret, úgyis elfogad, ha meg nem, le van szarva.

2014. okt. 18. 22:07
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 3

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!