Miért van az, hogy bizonyos szülők az egyik gyereküknek bármit elnéznek, a másikat meg fojton csak szidják?

Konkrétan arról van szó, hogy a párom a legidősebb gyerek, és úgy kellett felnőnie, hogy mindent az öccse kapott. Őt állandóan verték, nem adtak neki rendesen enni, elszedték a fizetését, és mindig azt kellett hallgatnia, hogy az öccse mindenben jobb, szebb, tehetségesebb.

Már külön él, albérletben lakunk együtt, valamelyest sikerült rendbehozni a kapcsolatot velük.

Csakhogy. Az öccse egy éve befejezte a sulit, és egyetlen forintot sem ad haza, elviszi a kocsit, és folyamatosan kölcsönkéreget.

Páromat kirakták otthonról amikor megszűnt a munkahelye, az öccse pedig rajtuk élősködik, és őt nemhogy nem akarják kirakni, de azon gondolkoznak hogy a barátnőjét is odaköltöztessék, akinek nincs rendes munkája (heti 1-2 napot dolgozik).

Akkora szégyen ez, és a páromnak iszonyat nagy fájdalom. A szülei nincsenek jó anyagi helyzetben, és most az öcsike élősködésének köszönhetően tőlünk kértek kölcsön.

Szerintetek hogy lehet az, hogy még ezek után sem gondolták meg magukat, és nem változtatják meg a véleményüket sem?? Tény, hogy mostmár sokkal jobban állnak hozzánk, de a szemükben ő még mindig az a gyerekük aki kudarcba fulladt, én meg az az önző kis fruska, aki miatt kirakták otthonról.