Ti mit csinálnátok ebben a helyzetben?
Továbbtanulni készülök, középiskolába. Vidéki "kisvárosban" élek és jobbnak látnám a jövőm szempontjából, ha elmennék egy nagyobb városba továbbtanulni. A 2 lehetőség Debrecen és Budapest. Édesanyám már 2 hónapja megmondta, hogy a 300 kilométerre levő Pestet felejtsem el, maximum Debrecenbe enged el, mert hogy Bp-re csak a barátnőmhöz és nem tanulni akarnék felmenni. (Ezt azóta állítja, hogy nyáron jártunk ott és ő is személyesen találkozhatott a lánnyal.)
Többször is megpróbáltam őket meggyőzni arról, hogy jobb lenne ott, de nem hajlandó engedni semmiképp és azt akarja, hogy itt maradjak. Azóta teljesen ki van borulva, szinte minden este sírni látom, soha nincs jó kedve, mindig azt hajtogatja, hogy ő bizony diliházba kerül meg őt már semmi nem érdekli, nincs értelme az életének. Elméletileg munkahelyi nehézségek (meg persze az én esetem is) az oka. Felajánlottam, hogy csak akkor "csak" Debrecenig mennék, amire dacosan válaszolt, hogy menjek ahova akarok és nem érdekli. (Persze nem így van, tehát rájöttem, hogy nem Pesttel, hanem a hiányommal lenne problémája.) Nekem ezt nagyon rossz végignézni és egyre kevésbé bírjuk már.
A szemem előtt 2 lehetőség rajzolódott ki, miszerint valamelyikőnknek mindenképp rossz lesz, és nem tudom, kinek tegyek rosszat: magamnak vagy a szüleimnek.
Ha itt maradok, sérül a kapcsolat a barátnőmmel és valószínűleg alacsony színvonalú középiskolába nyerhetek felvételt. Ha viszont elmegyek, nekem kicsivel jobb lesz, ha a honvágyat nem tekintjük, de itthon folyamatosan cirkuszi hangulat lesz úrrá. Abszolút tanácstalan vagyok és lassan el kellene dönteni, mihez kezdjünk. Ha valaki el tudna látni pár tanáccsal, esetleg személyes tapasztalattal, nagyon megköszönném. Köszönöm, hogy vettétek a fáradtságot és elolvastátok.
válasza:Az előző vagyok, látom, közben írtál plusz infókat.
Szerintem idővel rábeszélhetnéd Debrecenre, mint köztes, kompromisszumos megoldásra. De adj neki egy kis időt, hiszen édesanyád életében ez nagy változás lenne, (a tiédben is, de persze téged hajt a felfedés öröme:)), hozzá kell szoknia a gondolathoz, hogy "elengedjen". De ha végiggondolja a lehetőségeidet (főleg, ha a helyi iskola tényleg annyival rosszabb), akkor valószínűleg nem fog az utadba állni.
Erről a "menj, ahova akarsz, nem érdekel"-ről ordít, mennyire nehezen viseli az elszakadást...
válasza:én 80 km-re mentem középiskolába, kollégista voltam 14 éves koromtól. persze biztos hiányoztam a szüleimnek de elfogadták a döntésemet, szerintem kicsit büszkék is voltak hogy nem vagyok egy tehetetlenke. ez csak felfogás kérdése. de erős a gyanúm hogy anyukád fejében úgy vannak beállítva a dolgok, hogy ezt a harcot ha nem is most, de meg kell majd vívnod, akár fősulinál, akár különköltözésnél, esküvőnél...
viszont a másik oldala a dolognak meg az, hogy most őszintén, pestre csak a csaj miatt mennél, igaz-e? na ez nem valami jó ötlet, 14 évesen. úgyhogy ebből a szempontból megértem anyukádat, itt nem csak az játszik szerepet hogy nem bír elengedni, hanem látja hogy a "tínédzserlamúr" által bekötött szemmel hozol döntéseket. debrecentől milyen messze laksz? ott is kolis lennél?
Elnézést az előbbi értelmezhetetlen szövegért, telefonról próbáltam írni és az ékezeteket érthetetlen módon más karakterekkel írta be.
Szóval:
Debrecen 80 kilométerre van és természetesen ott is kollégista lennék. Hazudnék, ha azt mondanám, semmi köze Neki hozzá, de nem ez az elsődleges szempont, csupán egy plusz érv mellette. A bekötött szemről annyit, hogy lehet furcsán hangzik, de még végleges is lehet. Alig találkozunk és távolról is kitartunk, szóval ha ennyit is kibír a kapcsolat, megéri az áldozatot. De hangsúlyozom, NEM ez a fő oka annak, hogy Budapest az elsődleges célpontom.
válasza:Nincs olyan nagy differencia a középiskolák között mint ahogyan azt te is és amúgy sokan gondolják.
Amelyik jobb, nívósabb ott attól hogy némely reáltárgyban kicsit előrébb mennek.
Az érettségi országos szinten egységes, és a NAT alapján az érettségihez szükséges tudást mindenhol meg fogod tudni szerezni.
Az viszont számomra furcsa, hogy te döntöd el 15 évesen, hogy hova menj középiskolába. Ugyanis a szülő a gondviselőd is 18 éves korodig, ergo neki kell majd bebattyognia a kiválasztott suliba stb.
Ezt szerintem a legtöbb helyen a szülő választja ki.
Én sem engednélek el.
válasza: válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!