Ti mit csinálnátok ebben a helyzetben?

hm, én a 14 éves gyerekemet nem engedném, megértem.

nem a barátnőre lennék féltékeny, szó sincs róla,

de egy 14 éves még olyan fiatal, zsenge.

még nincs ott az ideje kirepülni.

egyetemre persze mehetne, ahova csak akar. nem vagyok híve annak, hogy az anyja szoknyáján üljön a gyerek, de középiskolába nem engedném el, max ha mondjuk a balettintézetbe vagy konzervatóriumba menne.

Én is anya vagyok, és nekem is egyetem előtt álló fiam van. Amikor elém állt, hogy ő több 100 km-rel messzebb egyetemre megy, a szívem szakadt meg. MICSODA?? Hogy nem láthatom mindennap? Hogy este nem teszem elé a vacsorát?? (függetlenül attól, hogy önálló ember, és sosem kellett kiszolgálnom), hogy nincs a szemem előtt??? Hogy lányok is képben vannak?? ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ ez tragédia!!! Na nagyjából ilyen hideg zuhanyt éreztem ezer hasonló kérdésekkel. Persze volt nálam is sírás, hogy biztos utál, azért megy ilyen messzire, vagy tuti fél év egyetem után jó ha évente egyszer telefonál majd stb. De másrészről: Én igaz soha nem voltam egyetemista, de voltam 18-20-23-25 éves is.. Tudom, hogy az élet velejárója, hogy egyszer mindenki elkezdi élni a maga életét. Ez pedig azzal jár, hogy a gyerek akár több 100 km-re elköltözzön, hogy barátnője legyen, hogy beossza a pénzét, hogy maga főzzön, mosson magára.. Így én bár fájó szívvel, de egyetértek a döntésével. Főleg, hogy elmondta, hogy szeret még mindig, és ígéretet kaptam, hogy hetente egyszer kötelezően telefonál. De végül is nem olyan rossz ez. Így lesz időm magamra, lesz időnk újra a gondtalan szexre, nem kell aggódni, hogy a gyerek hazajön ..:)..

Szerintem ne add fel az álmaidat ha Pestre akarsz menni. Mond el anyudnak, hogy nem végleg hagyod el, csak valami újat akarsz, ahogy anno annak idején ő is újat akart. Ígérd neki, hogy felhívod, a legjobb ha eleve mondasz fix időpontot. (mi megbeszéltük, hogy minden pénteken pontban este 8-kor telefonál. Ha nem ér rá akkor is megcsörget, jelezve hogy mikor hív majd) Valamit ígérj neki..Így lenyugszik majd.

ma 20:33 vagyok

Bocsánat, most olvasom, hogy csak 15 éves vagy... Ez bizony még nekem is korai lett volna.. Szerintem ebben az esetben a közelebbi iskolát válaszd. Az könnyebben járható út lesz.

Én a helyedben a középutat választanám, ami jelen esetben ugye Debrecen. Ott járhatnál jó középiskolába, de nem lennél annyira távol a családodtól, ez mindkettőtöknek jó lenne. Még ráérsz annyira önállósulni, hogy Pestre költözz, ha egyetemre mész.

Én is fontosnak tartom, hogy a gyerekem 14 és 18 éves kora között annyira közel legyen hozzám, amennyire lehet. (Tehát ebben az esetben, jó, ne maradjon otthon, de legalább egy közeli nagyvárosba menjen.) Ezek nagyon meghatározó évek lesznek az életedben (és a tanulás csak az egyik szempont), amikor kell az "otthon melege", hidd el!