Szeptember vegen szuletik az elso gyermekem, erre eesanyam tegnap bejelentette, hogy terhes, mit gondoltok a kesei gyermek valallasrol?

"Még nyugdíj előtt felnőnek, de ha beleszaladna a nyugdíjas éveikbe, anyagilag nagyon megterhelő lenne."

Azért aki 40 évet ledolgozta és nem nagyrészt munka nélkül töltötte nem lesz kevés nyugdíja. Nálunk pl apámnak több nyugdíja van mint az én közalkalmazotti fizetésem.

Szerintem ha ők bevállalják akkor semmi gond. Én most vagyok terhes 33 évesen, a párom 45 éves. Nem gondolom őt idősnek egyáltalan, semmi öreges nincs benne, sőt néha még túl gyerekes. Ha minden jól megy és megszületik a baba akkor tudom hogy jól elfog vele tudni játszani, meg majd visszük a baratokhoz gyerektársaságba meg kirándulni, meg babaúszásra meg mindenhova. Nem gondolom hogy ellennénk tunyulva csak azért mert ennyi idősek vagyunk. Látok én olyan szülőket akik 25 évesek de semmi programot nem csinálnak a gyereknek csak ülnek otthon és nézik a tv-t, szóval szerintem a kor ebből a szempontból tök lényegtelen :)

De te ismered a szüleidet, ha nagyon úgy érzed nem való már nekik gyerek, akkor max kérdezz rá hogy jól meggondolták e ezt. Ne támadd le őket, vagy ne mondd meg mit csináljanak, mert szerintem abból sértődés lesz.

Azért van genetikai szűrés. Úgy tudom, bizonyos életkor felett protokollból is alaposabban szűrnek. Tehát a terhesség elején ki fog derülni, valami gond van. Ott pedig még mindig dönthetnek, hogy megtartják-e ilyen feltételekkel.

A szüleim a 3 hónapos lányomra vigyáztak két hétig (én a sarokban ültem a laptoppal és tanultam a vizsgámra). 65 és 70 évesek, de teljesen jól ellátták és nem fáradtak el. Viccelődtek is, hogy hazaviszik és megtartják.

Nem a koron múlik, hanem az adott egyénen. A szüleim pl alkalmasak lennének egy baba felnevelésére (nem biológiailag értem természetesen), más pedig már 30 évesen sem, mert nem olyan hozzáállása.

Egyébként a más gyereke mindig kicsit másabb, mint a saját. Másoké engem is tud idegesíteni, míg ugyanaz a viselkedés a sajátomban nem.

Egy ismerősöm első gyereke 40 éves korában született, az utolsó 48 éves korában. Remekül felnevelte őket, volt energiája a kamaszgyerekeihez.

Ha te elvárod, hogy a szüleid ne szóljanak bele az életedbe, te mégis milyen jogon szólsz bele az ő magánéletükbe?

# 15/17

Na te aztán igenokos vagy.

18-as

Hát még te mennyire okos vagy! Attól mert két embernek ugyanakkora a százaléka, attól még nem biztos, hogy ugyanazok, főleg ha teljesen más véleményen vannak, abból azért már gyanús lehetne, hogy két különböző emberről van szó.

Én annyit írtam, hogy én nem tartanám meg, mert egy 45 éves ember már öreg ehhez, ez van. Persze ez csak egy vélemény, felőlem szülhet valaki 60 évesen is egy full debil gyereket, nem az én gondom.

Az én környezetemben egy nő van, aki 42 évesen szülte az elsőt, a gyerek teljesen oké amúgy, de mivel az anyja egy öregecske típus és nem egy pörgős, fiatalos nő, az apa pedig 60 éves, igencsak furán néz ki a kis család. Főleg amikor apuci tologatta a babakocsit és mindenki gratulált neki az unokához. Nem esett jól neki és abba bele sem merek gondolni, hogy mit fognak kezdeni később a gyerekkel, mert vagy a gyerek fog alkalmazkodni az öreges életmódhoz és az is baj, mert neki a fitalságát kellene élveznie, vagy a gyerek tör ki ebből a közegből és nem lesz jó a kapcsolatuk.

Én pl. tudok anyámmal bulizni, igaz, hogy már jóval 50 felett van, de fiatalos, jófej és mellesleg engem 23 évesen szült, tehát nincs közöttünk akkora korkülönbség. Nem nagyon szeretnék egy olyan anyát, aki inkább nyanya és akinek az egyetlen témája az, hogy éppen mije fáj és mennyi gyógyszert kell szednie.