Mit lehet ilyenkor tenni? Már beszélni nem lehet vele.

Jelenleg 14 éves lány vagyok. Bevallom nem vagyok egy mintalány. Az iskola megy, kb. 3-as, 4-es tanuló vagyok. Anyámmal elég rossz a kapcsolatom. Valószínűleg azért, mert ő mindig azt akarja, hogy olyan legyek mint ő régen. Őt a nagyszüleim nagyon szigorúan nevelték, például nem találkozhatott a barátaival (emiatt nincs is sok neki), nem sminkelhette magát amíg el nem költözött otthonról, és nem is szexelhetett csak házasság után. Engem is így akar nevelni, így engem sem enged el sehova, és megtiltja hogy fessem a körmömet, és fekete ruhákban járjak. Megmondtam neki hogy ha 18 éves leszek és lesz elég pénzem, akkor elköltözök otthonról, ő pedig örült ennek. Mindig a bátyámat "isteníti", mert ő mintagyerek, viszont mindketten lekezelőek velem, még akkor is ha nekik furcsa, vagy érdekes kérdéseket teszek fel. (Kb olyanokat, hogy mi a kedvenc piájuk, vagy hogy anyám szeret-e tanárnak lenni). Anyám azt hiszi hogy buta vagyok, és nem tudok semmit az életről. Oké tizenévesen valóban csak elképzeléseim vannak, de ennek ellenére szerinte nem tudok semmit.

Emiatt nem szoktunk beszélgetni semmiről, és ha például "lányos témákról" szeretnék vele beszélni, akkor kőkeményen elmondja a VÉLEMÉNYÉT RÓLAM. Mindent megtilt, még olyan dolgokat is amit nem is csinálok, és ha mégis tudunk beszélgetni, akkor három perc múlva biztosan lenézően közli a szabályait, olyan "csak hogy tudd mihez tartsd magad" stílusban.

Én szeretném hogy jó legyen vele a kapcsolatom, de akármivel próbálkozok nem tudok már semmit se tenni. Nem akarok csak a kedvéért változtatni az ízlésemen és a külsőmön, de azt sem szeretném hogy amíg otthon lakom sértegessen. Ti tudtok valami megoldást? Szülők gyerekek egyaránt.