Mit lehet ilyenkor tenni? Már beszélni nem lehet vele.
Jelenleg 14 éves lány vagyok. Bevallom nem vagyok egy mintalány. Az iskola megy, kb. 3-as, 4-es tanuló vagyok. Anyámmal elég rossz a kapcsolatom. Valószínűleg azért, mert ő mindig azt akarja, hogy olyan legyek mint ő régen. Őt a nagyszüleim nagyon szigorúan nevelték, például nem találkozhatott a barátaival (emiatt nincs is sok neki), nem sminkelhette magát amíg el nem költözött otthonról, és nem is szexelhetett csak házasság után. Engem is így akar nevelni, így engem sem enged el sehova, és megtiltja hogy fessem a körmömet, és fekete ruhákban járjak. Megmondtam neki hogy ha 18 éves leszek és lesz elég pénzem, akkor elköltözök otthonról, ő pedig örült ennek. Mindig a bátyámat "isteníti", mert ő mintagyerek, viszont mindketten lekezelőek velem, még akkor is ha nekik furcsa, vagy érdekes kérdéseket teszek fel. (Kb olyanokat, hogy mi a kedvenc piájuk, vagy hogy anyám szeret-e tanárnak lenni). Anyám azt hiszi hogy buta vagyok, és nem tudok semmit az életről. Oké tizenévesen valóban csak elképzeléseim vannak, de ennek ellenére szerinte nem tudok semmit.
Emiatt nem szoktunk beszélgetni semmiről, és ha például "lányos témákról" szeretnék vele beszélni, akkor kőkeményen elmondja a VÉLEMÉNYÉT RÓLAM. Mindent megtilt, még olyan dolgokat is amit nem is csinálok, és ha mégis tudunk beszélgetni, akkor három perc múlva biztosan lenézően közli a szabályait, olyan "csak hogy tudd mihez tartsd magad" stílusban.
Én szeretném hogy jó legyen vele a kapcsolatom, de akármivel próbálkozok nem tudok már semmit se tenni. Nem akarok csak a kedvéért változtatni az ízlésemen és a külsőmön, de azt sem szeretném hogy amíg otthon lakom sértegessen. Ti tudtok valami megoldást? Szülők gyerekek egyaránt.
válasza: válasza: válasza: válasza: válasza:Meg vagyok elégedve az eredményeimmel,
Én az édesanyád helyébe tuti nem lennék, sőt.
válasza:Elhúzhat az 56%-os a p.csába. Egyáltalán nincs igaza.
Minden gyerek úgy teljesít az iskolában ahogy a képességei engedik. Legalábbis aki felelősségteljesen tanul. Lehet valaki 2-es is, ha ő annyit bír. A lényeg, hogy szorgalmas legyen és beleadjon mindent. Mert az életben nem a jegyek számítanak, hanem a hozzáállás.
Kérdező:
Azért az kicsit megdöbbentett, hogy az anyukád tanár és azzal szid, hogy nem tudsz semmit. Azért abba nem gondol bele, hogy ha te buta vagy, legalábbis szerinte, akkor arról csakis egyedül Ő tehet. Már felnevelt egy gyereket, hogy lehet ilyen, már elnézést, idióta valaki szülő létére, hogy képtelen megtanítani a gyerekét az életre aztán még utána szidja is emiatt.
Egyébként szerintem sokkal jobb nevelési módszer lenne, ha szoros kapcsolatot alakítana ki veled ezáltal felnéznél és tisztelnéd őt és megfogadnád a tanácsait. Ehelyett vasszigorral kell megtiltani mindent a lányának és hanyagolni a lelki kapcsolatot. Ezt nem értem...
Az, hogy örült, hogy el akarsz költözni szerintem jó dolog. Bátorítani kell a gyereket az önállóságra.
Beszélj vele, mondd, hogy jobban bízzon meg benned és tegyél is érte, hogy így legyen. Például ha elengedne barátokhoz akkor megtudnátok beszélni egy időpontot amikor hazajössz és te be tudnád tartani és akkor látná, hogy meg lehet bízni benned. Gondolom, ha ekkora szigor van, akkor háztartási rendszer is van, és be van osztva ki mikor mosogat, stb. Ha elvégzed a házimunka rád eső részét abból is látná, hogy meg lehet bízni benned és elengedne.
Sok olyan dolog van amivel elnyerheted a bizalmát.
Egy szorosabb kapcsolat kialakítására pedig mindkét félre szükség van, nem lehet egyoldalú.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!