Jogos amit a szülők tettek, vagy meg kellett volna bocsátaniuk a fiuknak?
Senki nem vagyok a történetben, csak egy ismerős.
A fiú barátnője terhes lett amikor még iskolába jártak. Mivel a lány szülei azt akarták, hogy elvetessék a babát, a fiú szülei megengedték, hogy a lány odaköltözzön hozzájuk. Mivel a fiú anyja nem dolgozott, így úgy beszélték meg hogy a lány kihagy egy évet, aztán befejezi az iskolát és elmegy dolgozni.
A gyerek most 1,5 éves és közölték, hogy a lány újra terhes, mert nem akartak nagy korkülönbséget a gyerekek között.
A szülők egy hónapot adtak nekik, hogy elköltözzenek, ami most lejárt és tényleg kirakták őket.
A lány nagy butaságot mond azzal, hogy a kis korkülönbség fontos. Ez teljesen lényegtelen a testvéri kapcsolatokban.
És volt egy megállapodás, miszerint kihagy egy évet, de utána befejezi az iskolát és elmegy dolgozni.
Én megértem a szülőket, hogy nem erről volt szó, nyugalmat akarnak az otthonukban, nem folyamatos gyereksírást, és még a végén nekik kell eltartani mind a négyüket. Ez alattomos és csúnya húzás volt a gyerekektől.
Újabb tökéletes példa arra, hogy gyerekeknek nem kell szexuális életet élni, amíg nem nőnek fel, és nem tudják eltartani magukat.
"A fiú dolgozik, de nem keres annyit amiből egy 4 fős család albérletben megélhet. "
Akkor mi a fenének szaporodnak más kontójára?
Megértem, hogy a szülőknek elfogyott a türelme, mindennek megvan a határa. Itt az ideje, hogy a pár végre felnőjön és felelősségteljes életet éljen. Amikor bajban voltak segítettek, de a fiatalok nem éltek a lehetőséggel, hanem visszaéltek.
Az anyuka iszonyatosan felelőtlen. És az apuka is.
Két kisgyerek, akik felnőttest játszanak.
Igenis tartsák fent magukat, ha ennyire felelős családtervezést folytatnak
Méghogy kis korkülönbség... Tejóisten!
Magukat nem tudják fenntartani,
a gyereküket nem tudják megfelelően eltartani, erre jöhet a kistesó?
Én megbocsátanék, és kéthetente látogatnám az unokáimat. De ne az én időmre, helyzetemre és pénztárcámra szüljenek gyereket.
De ha úgy látnám hogy tényleg képtelenek eltartani magukat, jöhetnének vissza, de csak a kicsik, amíg anyu és apu rendbeszedi az életét és felelős szülőként viselkedik. Mindezt azért mert iszonyatos bűntudatom lenne, hogy az unokáim szívnak azért mert nem sikerült elég értelmet nevelnem a gyerekembe.
Nagyon is jogos.
És ha én lennék az anya, nem csak a fiamnak, hanem a felelőtlen "anyukának" is lecsavarnék egyet.
Tipikus példája annak, amikor valaki csak visszaélni tud a kapott segítséggel, és a nagyszülők nyakára, a SEMMIRE szülnek 2 gyereket úgy, hogy az anyuka nem is dolgozik, az apukának is nagyon gyér a keresete, ergo a nagyszülők nélkül saját magukat sem tudnák eltartani.
Én csak a 2 kisgyereket venném magamhoz. Az anyuci-apuci meg csinál amit szeretne, és majd akkor "visszakapják" a gyerekeket, ha normálisan meg tudnak élni, és felelősen tudnak gondolkodni, nem csak gyártják a kölyköket a nyomorba.
Az anyuka meg egy gyerekes, felelőtlen egyén, akinek az a legfőbb érve, hogy "ne legyen nagy korkülönbség".
Én itt 2 résztvevőt sajnálok ebben a történetben.
A nagyszülőket, hogy így visszaéltek a segítségükkel és a bizalmukkal, és a babákat, hogy ilyen felelőtlen, buta szüleik vannak.
Azért az anyuka gondolkodásmódja a legfelháborítóbb. Nekem nem lenne pofám ahhoz, hogy odaköltözzek a párom szüleihez, akik szinte eltartanak, erre szülők még egy gyereket, nehogy dolgozni kelljen....azért itt gondolom a 2. gyerekbe nem csak a "korkülönbség" van, hanem az anyuka lusta, és inkább babázgat, és eltartatja magát, csak nehogy dolgozni kelljen. Az ilyennek őszintén szólva az iskola teljesen felesleges. Minek...aki ilyen felelőtlen, és ostoba az önálló élethez, annak tök mindegy, hány iskolát járt ki. A szülők jogosan tették ki őket. Fel sem fogják, hogy tulajdonképpen a nagy büdös semmire vállalnak két gyereket, amikor magukat is alig bírják eltartani. Itt amondó vagyok, hogy a segítség a szülők részéről még többet ártott, mint használt, mert gondolom ha a fiú szülei nem fogadják be őket, nem vállaltak volna még 1 gyereket.
Gyakran az a legnagyobb segítség, ha nem segít senki. Az ilyeneknek pláne felesleges a segítség, mert csak visszaélni tudnak vele. Esetleg max az unokákat segíteném, vagy venném magamhoz, mert ők nem tehetnek semmiről, ők ugyanolyan szenvedő alanyok. Ha lett volna bennük annyi, akkor nem tartották meg volna a 2. gyereket. Gondolom arra számítottak, hogy a nagyszülők majd felnevelik a két gyereket, míg ők bulizgatnak, utazgatnak, elvannak.
Senki sem tűri el, hogy önzetlenül segítséget ad, majd azzal szépen visszaélnek. Ha annyira nagy felnőttnek hiszik magukat, hogy mások számlájára vállaltak 2 gyereket, akkor költözzenek albérletbe, és tartsák el magukat. Kifogások mindig akadnak, mert normálisan gondolkodni, és belátni, hogy bizony ők a felelőtlen idióták, már sokkal nehezebb.
(Másik 82%os vagyok)
Én a gyerekeket sem venném magamhoz. Hiába nem tehetnek szegények semmiről, azért nem venném, mert akkor a "drága" szülők ezt ingyen óvodának nézik, és így nem lesz a vállukon teher. Persze, aztán majd ellébecolnak valahol kettesben, és ha majd pár év múlva úgy látják jónak, akkor "visszakérik". Miközben nekik egy fillérjük sincs a SAJÁT gyerekük nevelésében, ruháztatásában, ellátásában. Ha a nagyszülők magukhoz veszik a gyerekeket, akkor ezzel is vissza fognak élni.
Én max úgy csinálnám, hogy konkrétan CSAK a gyereknek vennék néha ruhákat, dolgokat, vagy ételt. Se az apukát se az anyukát egy fillérrel nem támogatnám.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!