Anyám hogy lehet ilyen? Vagy én reagálom túl?

Tavasszal volt egy hosszabb betegségem, mert nem jöttek rá, hogy mi a bajom, és végül sürgősségin kellett műteni.

Most megint hasonló problémáim vannak, mint akkor.

Elmondtam anyunak, aki annyit mondott, hogy 'jajj, nehogy majd rákos legyek' (ezt nem is értettem), majd annyit hogy 'mi van, megint sajnáltatni akarod magad a suliban' (soha nem sajnáltattam magam, csak néhány tanár tudott róla de ők is csak azért mert észre vették, hogy valami nem oké), meg azt, hogy 'majd elmúlik'.

Erre mondtam anyunak, hogy tavasszal is ugyanezt mondták, és akkor sem múlott el. Erre az volt a válasza, hogy max. megint megműtenek, és akkor majd elmúlik.

Nem tudom, hogy a kettőnek köze van-e egymáshoz, de megvárom a szeptembert, és ha nem lesz jobb, akkor elmegyek a sulidokihoz az első napok valamelyikén. (A háziorvosunk egy rakat sz*rt se ér..) De amúgy is elég ideges vagyok ez az egész miatt, szerintem anyám r*hadtul lehetne egy kicsit megértőbb, nem értem minek kell ilyeneket mondani.

Szerintetek én reagálom túl? Vagy igazam van?