Szülők, ti is kiakadtatok volna ezen?
A történet ott kezdődik, hogy közeli rokonokkal elmentünk fagyizni, majd végül egy ilyen kisebb vendéglőbe vezetett az utunk. Megkérdezték, hogy iszunk-e valamit (alkoholt). Én nem kértem semmit, de ajánlgattak ezt-azt, úgyhogy úgy gondoltam, nem ártok vele ,ha egy kicsit iszok. Egy üveg sört kértem, aminek aztán háromnegyedét megittam, valójában semmi hatása nem volt, gondolom ennyitől nem is lehet.
Hazaérve elmondtam a szüleimnek, mert úgy gondoltam, hogy el kell nekik mondanom. Én nem éreztem akkora ügynek ezt, mint amekkorát ők csináltak ebből...
Elsősorban nem engem okoltak, hanem azt, aki kikérte nekem. Megkérdeztem, hogy mi lett volna akkor, hogyha én kértem volna? Erre azt mondták, hogy gyereknek nem való ez, nem örülnek neki. Mert hogy az teljesen más, amikor itthon belenyalhatok némely alkoholba...
Utána is fel lett emlegetve, plusz felhívták a másik családot is, aki még velünk volt, hogy mégis mi volt ez, satöbbi. Azóta ha iszok valamit (pl. egy pohár vizet), akkor is rögtön az az első, hogy mit iszol? Főleg apa kérdezgeti, anya egyszer sem tette, bár ő nem is volt annyira kiakadva.
Direkt kértem őket, hogy ne szóljanak nekik, hisz a rokonaim, ráadásul felnőttek, gyerekeik is vannak, nem hiszem, hogy az az elsődleges céljuk, hogy engem leitassanak. Viszont nem tartották be, hiába kértem meg őket. Elég kellemetlen helyzetbe hoztak ezzel, mikor pedig rákérdeztem, hogy ezt miért kellett, a válasz az volt, hogy hát ők ezt nem hallották tőlem.
Tizenöt éves lány vagyok, hamarosan tizenhat. Az egész egy üveg sör volt, többet nem is ittam volna, amúgy sem szoktam, és ennek ők pontosan a tudtában is vannak.
Én tettem rosszul ezt, vagy ők reagálták túl?
Az ajánlgatást én sem nézem jó szemmel. Főleg, hogy először nemet mondtál, az erőltetés még felnőttek között sem jó...
Viszont nagy ügyet nem csinálnék belőle, se a gyerek, se a rokonok felé, de azért valószínűleg szép higgadtan beszélnék mindkét féllel... Azt nagyon nem szeretném, ha a gyermekemet bele lehetne rángatni italozásba, ha alapvetően nem is akarja, de ha egy évben egyszer hagyja magát meggyőzni némi sörre, attól még nem dől össze a világ. De 15 évesnél nekem kissé rezeg a léc, olyan kicsi még, igazából ráér az ember. De az is túl hirtelennek érzem, hogy 18 éves korig kb. semmit, aztán pedig már szabad a pálya... A sör egy szolid bevezető lehet a felnőttkor előtt, ha már annyira inni akar a csimota. A legtöbben eme zsenge korban kezdik (én ésőnérő voltam, barátok nélkül, én 20 éves koromban kezdtem, de akkor már töménnyel. viszont nagyon ritkán s ez azóta is megmaradt. hasznos, egy jóféle whisky évekig kitart :D).
"Nekem 10 évesen (nem most volt, azóta sem szeretem) egyfolytában ajánlgatták"
Meg van róluk a véleményem. Jézusom!
Én 16-18 év között 1 évben kb. 3x ittam egy félpohár pezsgőt a nagyobb családi ünnepeken. Többet nem is kaptam volna.
Arra viszont emlékszem, mikor 16-17 éves koromban, osztálykiránduláson az egyik osztálytársnőm benyakalt 2 deci Hubertust szívószállal, a következő napot végig hányta. Ő volt az, aki az 5 éves érettségi találkozóra terhesen jött, és ott is döntötte magába a feleseket titokban és persze cigizett is. Azt hitte, nem látjuk, nem érezzük rajta :)
Azóta alkalmanként én is piálok, de azért mértékkel, mert a másnap kegyetlen tud lenni.
Minek tiniket hozzászoktatni???
Én anno valami 10 évesen a sör habját szürcsölgettem,apu megengedte,amikor ivott nagyritkán:D Nem lettem alkesz. Szoktam inni,de van egy limit,amit nem lépek át. Alkohol nélkül se vagyok normális,minek még az is hozzá:D
Szerintem nagyon túlreagálták. Majd elfelejtik...
23L
Még mielőtt valaki rámszállna,csak alkalmanként iszok,nem rendszeresen:D
Amúgy meg nem azon múlik a későbbi kisiklott élet és a felelőtlenség,hogy valaki 16-7 évesen beb.szik,mint állat,világi nagy hülyeség ezzel összefüggésbe hozni. Középsuliban nekem is voltak olyan bulijaim,amiket azért lehet,hogy jobb lett volna kihagyni(viszont legalább van mit mesélni:D részegen ritka nagy bohóc vagyok),de mégis felnőttem,felelősségteljes vagyok és van önkontrollom.
25-ös voltam
Köszönöm a válaszokat. :)
A szüleim pedig igenis épelméjűek, mert írta valamelyik válaszadó ennek az ellenkezőjét... Aggódnak, ezt én is tudom, de azért kicsit jobban belegondolhatnának a dolgokba.
Hogyhogy "nem tud nemet mondani"? Tudott volna, csak azért nem tette, mert ebben a helyzetben nem állt fenn az a lehetőség, hogy elfajulnak a dolgok. Egy iszogatós-agyszétcsapós-hányásban fetrengős kamaszbulin nyilván azért kínálnak mindenkit piával, hogy becsípjen, itt viszont nem ez volt a rokonok célja, a kérdező is tudta, hogy egy sörnél többet nem iszik aznap, és nem is akart.
Egyértelműen túlreagálták. 2 év múlva még a törvények szerint is eléggé felnőtt leszel ahhoz, hogy te dönts az általad elfogyasztandó pia mennyisége felől, nem kéne ennyire gyerekként kezelniük. Ha meg nem erről van szó, hanem arról, hogy nem akarnak téged alkoholistaként látni a későbbiekben sem, akkor ebben a korban már bőven késő lenne elkezdeni a nevelést, sőt, az ellenkező hatást érik vele el.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!