Miért mondta el anyának, hogy hánytatom magam? Hogy hihetett neki ezek után? Hogy állítsam le?

Volt egy fiú, akibe évekig bele voltam zúgva, de mindig ő volt a népszerű, sportos, helyes srác. Tavaly összejöttünk és úgy is működött a kapcsolatunk, hogy ő hol Moszkvában volt, én pedig Angliában (elvált szülők...).

Egy tökéletes nyarat töltöttünk együtt, és boldog voltam. Aztán augusztus végén közölte, hogy az anyukájának komolyra fordult a kapcsolata a barátjával és férjhez megy és elköltöznek. Utána rájöttem, hogy ez azt jelenti, hogy ő is költözik Sydney-be és ez a kapcsolat így nem fog működni. Mikor megkérdeztem, hogy jött ez ilyen hirtelen, kiderült, hogy nem hirtelen jött, ő már hónapok óta tudta.

Ő volt az első barátom, az egyetlen fiú, aki valaha érdekelt és becsapott.

Azóta nem beszéltünk, mert amikor itt volt (háromszor), én vagy "beteg lettem", vagy elhagytam az országot.

Most hazajött és kicsit meglepődött, mert megváltoztam, mióta elment. Lefogytam, elkezdtem sportolni és törődni az alakommal, nem a csendes, visszahúzódó lány vagyok, akit itt hagyott. Elkezdte mondani, hogy sajnálja, hogy ez történt, stbstb és hogy újra kezdhetnénk, mert hazajön, mivel rájött, hogy a magántanulás nem neki való és az utolsó 2 évben megint osztálytársak leszünk. Én fogtam magam és otthagytam, az egyik ismerősünk meg mondta, hogy most tuti megyek enni, majd hányok egyet és így jött rá, hogy a stesszes helyzetekben néha ezt teszem (mikor már nem bírom a diétákat). És ma elmondta anyának, aki hitt neki, mert a srác mindenkit az ujja köré csavar 2 perc alatt.

De nem értem, hogyan, amikor tudta, hogy mennyit szenvedtem miatta, hogy hónapokig nem jártam sehová és szerintem alap, hogy nem kezd el jópofizni a lánya exével.

Vacsoránál mondta, hogy feltűnt neki az utóbbi időben, hogy folyton tornázok, vagy futok és alig eszem, de ez csak azért volt, mert hallottam, hogy a srác itt lesz és a legjobb formámban akartam lenni, ami sikerült is.

Meg megtudta, hogy a fiú visszajön és hogy most már tudja, miért akartam egy félévet kint tanulni és most rám szállt, hogy igenis beszélnem kell a volt barátommal, hisz ő csak jót akart nekem akkor is, amikor elment és nem kéne azzal bántanom, hogy a haverjaival kavarok és flörtölök az orra előtt, mert ő még szeret. Aha, persze.

Mit tegyek, hogy az anyám békén hagyjon és rájöjjön, hogy anélkül is tudok élni, hogy sms-ekkel bombázna, hogy jól vagyok-e, ettem-e már és próbálna rám nyitni a fürdőben, vagy úgy figyelné, hogy mennyit eszek, mintha valami rab lennék.

16 (hamarosan 17)/L