Létezik, olyan Apa aki egyáltalán nem szereti a gyerekét?

Nem tudom,de ez ha tényleg nem foglalkozott volna veled az apád akkor talán már korábban elváltak volna a szüleid,és fel se nevelt volna.

Szerintem az csak egy dolog hogy nem mutat érdeklődést hogy nem mondja hogy szeret és nem ölelget.

Nem tudom Én pasi vagyok Én természetesnek veszem hogy nem ömlengünk egymás nyakába.Lányoknál biztosan több odafigyelés kell.Meg amúgy nem az számít hogy valaki azt mondja hogy szeret hanem az hogy mi az amit megtesz érted és hogy számíthatsz rá.

Látom itt elég sokan vannak akik elégedetlenek,érdekes ezt olvasni,ezzel szinte nem is találkoztam csak a barnábbaknál ahol a segély miatt pottyantják ki a gyereket majd küldik el lopni ha megnő.

26os vagyok, jó kérdés hogy hol húzzuk meg a határt..

Az én apam sose jött be hozzám a kórházba csak anyám, pedig 5 évesen majdnem elvéreztem és ott maradtam. Sohasem kérdezte meg hogy megy a suli, nem tanult velem, nem játszott velem. Ha hazajött a melóból akkor lefeküdt a tv elé és aztán alvás. Oké, évente 1x elmentünk a balcsira egy hétre, az jó volt de ennyi. Soha nem kérdezett a fiúkról, nem nagyon érdekelte kikkel járok, de a barataimmal rendes volt, egyiket se kritizálta (mondjuk ez is lehet azért mert nem érdeklem). Még manapság sem érdeklem, nem kérdezi hogy vagyunk, ha én nem hívnám akkor ő hónapokig nem keresne. Ha meghívom magunkhoz akkor két óra múlva már rohan haza mert neki dolgoznia kell.

Ami nagyon fájt kiskoromban, nagyon megmaradt, hogy egyszer kaja közben megjegyeztem neki hogy nagyon félek, mert úgy érzem szellemek vannak a szobámban (tényleg hittem bennük, nagyon bevoltam tojva) és ő csak annyit mondott ne hülyéskedjek, nincsenek szellemek és ezzel a téma le volt zárva. Tudom hogy hülyeség volt, de jól esett volna ha nem ennyivel zárja le a témát.

Így belegondolva mi úgy éltünk a családban egymás mellett, mint valami idegenek akiket összezártak és nincs más választásunk. Azt mondja szeret, de miből kellene ezt éreznem? Lehet hogy tényleg úgy gondolja szeret és igen felnevelt (na nem, inkább anyám, apu csak a pénzt adta) de néha sokkal többet ért volna egy közös beszélgetés.