Kinek van igaza?
Kb egy hete örökbefogadtunk egy kiskutyát. Több mint egy éve készültem rá, tanultam, átnyálaztam mindent. Végül találtunk egy aranyos, most 10 hetes kölyköt.
Első északa vele aludtam, a másodikon fönt, mert nyüszögött, de apukám lement hozzá aludni(az emeletre nem jöhet fel. Mármint a kutya)az azt követő napon is. Közben anyukám pánikolt a szobatisztasági problémák miatt, hogy túlválaltuk magunkat etc...
Én takarítok utána, én sétáltatom, foglalkozom vele. Utána 2 napig anyukám mindig leküldte apukámat, ha nyüszögött. Megmondtam, hogy nem kell mindig ugrani, ha nyüszít, mert hisztis lesz. Oké, de felveri apukámat északa. Apukám a napokban egyszer rácsapott a fenekére, mert kivette a lazacot, és elkezdte enni.
Én igyekszem tanítani. Tegnap este mondta apukám, hogy ne rakjuk oda a térelválasztót, úgyse jön fel...Feljött és a vendégszoba közepére kakilt. (A kutya pontosan tudta,hogy rosszat csinált) Kizártuk a kertbe egy órára. Ma elmentek a szüleim anyukám diplomaosztójára. Óránként lementem a kutyushoz, kivittem, egyszer bekakilt, de fölszedtem és fölmostam. Volt amikor órákat olvastam vele. Kicsit roszul volt az oltása miatt. Miután felmentem, feljött, kizártam a kertbe, egy óráig vonyított. 10 perc csönd után beengedtem. Délután ment fel megint, de óvatosan, osonva, de elkaptam, akkor csak kb 20 percet sírt. Egy órán belül beengedtem. Anyumék hazajöttek, anya ki volt akadva egész hazafele úton, hogy meg fog halni a kutya.
És mondtam apukámmal, hogyha este feldönti az elválasztót, és feljön, akkor kint alszik a kertben holnaptól. (veszünk holnap kutyaházat) Erre üvöltött velem, hogy ez kegyetlenség, meg hogy fél, és hogy minek nekem kutya, ha nem is foglalkozom vele.(Megjegyzem, az előző helyén a házba se mehetett be) Elegem van! Beszélni nem lehet vele, mert visít. Most is két perce lehívott, hogy megszerzett egy csirkecsontot. Üvöltött neki hogy ereszd, pedig elég lett volna elkapni és határozottan rászoni, akkor egyből kiköpi. Tudom, mert megtanítottam neki. Azonkívül a kutyával 100x kedvesebben beszél mint velem. Mit kéne tennem?
Nyolcas vagyok. Egy hete van nalatok a kutya, ne varj semmit meg tole.
Az ejszakai sirasok ellen kellett volna hozni egy darab rongyot a testverei mellol, annak illatat erezve nyugodtan alszana.
Le kellene ülnötök megbeszélni a kutya nevelési elveit. Indokolhatod a szüleidnek azzal, hogy nem szeretnéd, hogy később a kutyának baja legyen attól, hogy teljesen máshogy viszonyultok a neveléséhez (rájuk ne támadj, hogy rosszul csinálják!). Megmutathatnád nekik, hogy mit tud, mit tanítottál a kutyának, el kellene elmagyaráznod részletesen(!) a szüleidnek, hogy ha most babusgatják minden alkalommal, amikor megnyüsszen, az később milyen problémákhoz vezet, nem csak rávágni, hogy "me' hisztis lesz!" Szerintem sokkal türelmesebbnek kellene lenned a szüleiddel, mert az egy dolog, hogy neked nyilvánvaló ez meg az, de nekik nem.
Elmondásod alapján te vagy a következetesebb, nyugodtabb, viszont 10 hetes kutyababát bunkóság kiszexualizálni a kertbe éjszakára. A falkából való kizárás sem úgy néz ki, hogy rácsukod az ajtót, hanem, hogy egyszerűen nem foglalkozol vele, nem szólsz hozzá, rá se nézel és viszonylag ritkán szokták alkalmazni. Szóval a szüleidnek is igaza van, mert nagyon sokat vársz el egy 10 hetes kutyustól és szerintem türelmetlen vagy vele is.
Ha sikerülne együtt dolgoznotok a kutya nevelésén, nem csak veszekedni miatta, akkor szerintem javulna a kapcsolatod a szüleiddel is.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!