Hogyan értessem meg anyuval: nem akarom, hogy odaköltözön hozzánk. Mit tegyek ebben a helyzetben?
Pár hét és megszületik az első kisbabám.
Mielőtt a nagy hírt megosztottuk volna a szülőkkel, férjemmel megvitattuk, engedjük-e bármelyik nagymamának, hogy odaköltözön segíteni.
Végül úgy döntöttünk, hogy nem, mert a másfél szobás lakásban nem tudnánk senkit elszállásolni. Anyósom pedig 15 percnyire lakik autóval, így ha gond van, tud segíteni.
Anyuval a kezdetek óta vitázunk erről. Mint kiderült ő is, apu is a szülés időpontjára íratta ki a szabit, hogy oda tudjanak mindketten hozzánk költözni! 40 km-re laknak tőlünk.
Ahányszor szóba kerül a téma, mindig visszautasítom. Főleg azért, mert folyton azt mondogatják, hogy jönnek babázni, majd vigyáznak a gyerekre, én meg addig el tudom látni a háztartást. Egy újszülöttnél nem pont fordítva kellene lennie?
2 hete ismét szóba került a téma anyunál. Nagyon csúnya veszekedés lett belőle, mert továbbra sem engedtem. Végül anyu azt vágta a fejemhez, hogy majd úgy is sírva fogom hozzá elvinni a gyereket, mert nem fogom tudni ellátni, és inkább neki fogom adni. Sírva jöttem el tőle.
Azóta nem beszéltünk egymással. Többször kerestem, de nem veszi fel a telefont, az üzeneteimre nem reagál.
Mit tegyek?
8: lehet, hogy keménynek tűnik amit írtam, viszont az én feleségem is most van 28. hétben és nagyon vigyázok rá pont a pici miatt. Ráadásul, ha a családomról van szó oroszlánabb vagyok az oroszlánnál :D :D .
10: miért nem mondod meg apukádnak, hogy: olaj?
Tojjál rá. De tényleg.
Ha mégis lehet vele beszélni a szülésig,én leülnék vele,és elmondanám neki,h köszönöm,anyukám,h ennyire segíteni szeretnél,de nekem ugyanúgy bele kell tanulnom az anyaságba,mint ahogy neked kellett. És ezt csak akkor tudom megtenni,ha bele vagyok dobva a mélyvízbe,szükség van azokra a zavartalan első hetekre,h egymásra hangolódjunk a babámmal. Engedj felnőnöm az anyasághoz,ha kiveszed a kezemből,nem fog menni.
A háztartás vezetése ilyenkor meg pont az,amit totál le kell sz*rni. Lehetőleg embered alaposan vásároljon be,és tegyen rendet,mire hazaértek a kórházból,porszívózni meg ablakot pucolni meg kivételesen teljesen ráérsz 2-3 hét múlva,amikor már flottul megy minden. A lakás van érted és nem fordítva. Nem mellesleg sokkal motiválóbb /nekem legalábbis az volt/ , ha magadtól rázódsz bele,hogy lehet a kettőt egyszerre csinálni /baba és háztartás/ , mintha hetekig a segged alá van pakolva minden,aztán ha kedves anyuka hazautazik,ott állsz,hogy mi a bánat...
ne hagyd magad.
világosan mondd el a drága szüleidnek, hogy ne költözzenek oda, mert kicsi a lakás, emiatt kényelmetlen lesz mindenkinek.
nekem anyósom járt oda hozzám az első hónapban minden nap, borzalmas volt.
mindent jobban tudott, állandóan a főzési tudományát fitogtatta, elmondta a recepteket, amiket aznap főzött, állandóan beszélt és mesélt én pedig holtfáradtan estem az ágyba esténként, a férjemmel gyakran beszélni sem voltam képes....
a gyerek pedig egy elkényeztetett majom lett, issza a levét egész életében az ugyanilyen későbbi kiváló nagyszülői gondoskodásnak.
csak a saját eszméiket hangoztatták évekig, mindent úgy kellett csinálni volna, ahogy ők jónak látták, különben megsértődtek...
miért ne tudnád ellátni a gyerekedet?
csak azért, mert fiatal vagy?
mindent meg tudsz majd csinálni egyedül, nyugodj meg.
és jobban, mint azt a szüleid tennék, mivel te vagy az anyukája a gyerekednek... :)
azt kell megértetni velük, hogy már egy új család alakult és önállóan kell élni az új családnak, a szülők csak vendégek lehetnek ott. beleszólásuk nem lehet semmibe, tanácsot pedig csak akkor adhatnak, ha kérdezik őket....
rendelj majd ebédet ételfutártól és akkor nem kell fáradoznod az ételkészítéssel sem.
a nagyszülők nélkülözhetők lesznek.
bízz magadban, minden menni fog egyedül és a férjed segítségével.
ne hagyd magad, mert egész életetekre kihat majd ez a szörnyű segíteni akarás.......
10: miért nem mondod meg apukádnak, hogy: olaj?
mert nekem nem "acelszivem" van, es nem tudnam utcaratenni.
utolsó vagyok.
és bármilyen borzasztó a helyzet, hogy nem reagálnak a telefonra és az üzeneteidre sem, azazhogy még ők sértődtek meg, én nem keresném többet őket.
megvárnám, amíg majd ők hívnak....
borzalmas, hogy egy terhes anyával a saját buta akaratuk miatt így bánnak....
ne engedd magadat idegesíteni tovább...
ezüstpatak : Hihihi feldobtad a napomat :D
14: bocs, azt hittem apukád is ideiglenesen költözött oda baba miatt. Ha végleg, akkor valóban nagy hibát követtél el. Soha nem szerencsés több generáció egy fedél alatt.
Köszönöm szépen a válaszokat. Szerintem anyunak szerencséje volt, hogy a férjem nem volt ott, mert biztos kapott volna a fejére.
Férjem lelkileg próbál támogatni. Folyton mondja, hogy ne is foglalkozzak vele, csodálatos anya leszek, mindent tökéletesen meg fogok csinálni, mert a gyereknek csak rám van szüksége. Ezt anyu is tudja, és az bántja, hogy nem szorulok rá a segítségére.
Tegnap este azzal nevetett meg, hogy ha majd belejövünk, akkor megkérjük, hogy cseréljen pelenkát, a mi időnkben még nem volt eldobható pelus, és majd jól kinevetjük, ahogy bénázik, és megmondjuk neki, hogy ezért nem hívtuk segíteni.
19: szövegértés hol marad? Nem segíteni akartak, hanem babázni addig anyuka meg ugrálja körül őket. EZ HOL SEGÍTSÉG? Ráadásul egy másfeles lakásba odatelepednének még ketten ahol így is zsúfoltság van. Mekkora boldogság lenne egy szülés után ami -talán újat mondok neked - komolyan megterheli az anyát, még egy zsúfolt kuckóban a szüleit is kiszolgálni.
Kérdező: Nem voltál bunkó és nincs miért szégyellned magad. Szégyellje magát anyád amiért ilyen ostoba és önző. De nem fogja, mert nem látja be a dolgot.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!