Kezdőoldal » Családi kapcsolatok » Szülő-gyermek kapcsolat » Szerintetek rossz szülő...

Szerintetek rossz szülő vagyok, hogy az egyik gyerekemet kevésbé szeretem, mint a másikat?

Figyelt kérdés
Egyszerűen így érzek...
2014. máj. 23. 23:52
1 2 3 4 5 6
 41/54 anonim ***** válasza:
25%
Én könyvek meg filmek helyett azt ajánlom neked, hogy légy SZÜLŐ, mert most csak egy nő vagy, aki szült!!!
2014. máj. 25. 08:34
Hasznos számodra ez a válasz?
 42/54 anonim ***** válasza:
31%
14-es válaszoló vagyok (én írtam, hogy anyukám engem is kevésbé szeretett). Mikor írtad, hogy a gyereked nagyon hasonlít valakire a családban, rögtön erre gondoltam, hogy apukádra, mert úgy sejtem, hogy nálunk is hasonló a szituáció. Anyukám elég keveset beszél/beszélt a gyerekkoráról, de egyetlen egyszer elmondta, hogy apukája mit művelt velük (vele és az édesanyjával). Az a furcsa, hogy akkor ez nagyon-nagyon megdöbbentett, de most már nem is emlékszem rá, mintha az agyam kitörölte volna amit mondott. Kamasz koromban eléggé elviselhetetlen természet voltam és eléggé hirtelen haragú és csak olaj volt a tűzre, hogy azt éreztem, anyukám nem szeret és nem számíthatok rá érzelmileg. Szerintem én is az apukájára emlékeztettem őt a viselkedésemmel. Persze ez csak találgatás a részemről. Lényeg a lényeg, hogy anyukám még most is teljesen más hangon szól a testvéremhez, mint hozzám és nem nagyon érdekli, ha magam alatt vagyok vagy sírok stb. Mintha egy falat húzott volna közénk. Ennek az lett az eredménye, hogy én is mindenki felé falat húzok főleg ilyen helyzetekben és nem tudom át érezni más bánatát vagy azt, hogy segítenem kéne, mert én is azt szoktam meg, hogy nekem se nagyon segítenek.
2014. máj. 25. 18:28
Hasznos számodra ez a válasz?
 43/54 anonim válasza:
19%
Nem kellett volna szétrakni a lábad és nem lenne ilyen jellegű problémád!
2014. máj. 30. 01:13
Hasznos számodra ez a válasz?
 44/54 anonim ***** válasza:
17%
Kérdező én inkább kicsit egyszerűnek gondollak ne haragudj. Én évek óta nevelem párom lányát, teljesen a sajátomként szeretem pedig közöm nincs hozzá vér szerint, ráadásul teljesen olyan a lány, mint az anyja akit gyűlölök és egy kanál vízbe bele tudnék fojtani, de a gyereket ezért nem különböztetem meg. utáltam kis koromban is mikor anyám egyik pillanatban engem istenített, mert hogy csak én vagyok az első gyereke meg manapság is néha mondja, hogy ugye tudom hogy én vagyok a legfontosabb stb...másik pillanatban meg le vagyok nézve, hogy húgom mennyivel fiatalabb mégis mennyivel értelmesebb, hallom vissza ahogy a hátam mögött beszél rólam lekezelően...utálom ilyenkor. Szóval szerintem mindenképp erről beszélned kell valakivel, lehetőleg szakemberrel. De jó jel, hogy legalább érzed hogy ez így nem jó.
2014. máj. 30. 05:34
Hasznos számodra ez a válasz?
 45/54 anonim ***** válasza:
52%

Agresszív esetleg a fiad is? Kövezzetek meg,de ha ilyen terrorista tipus lenne az egyik gyerekem, lehet,hogy kevésbé szeretném ,mint a többit.

nem minden a nevelésen múlik . Vagy talán őt máshogy kellett volna,mint a többi gyerekedet,de mindenki hibázik,és nem lehetett tudni mi lesz belőle.


Azt kellene elárulnod,hogy a fiad viselkedése milyen,van e okod csalódottságra,haragra felé.Tehát agresszív,érzéketlen,stb ? Vagy csak domináns,uralkodó tipus. Ilyen van,de ez nem feltétlenül negatív.

2014. máj. 30. 11:09
Hasznos számodra ez a válasz?
 46/54 anonim ***** válasza:
49%
Azt írod már nagykorú a gyereked, igaz? Nem értem akkor, hogy ez csak most tűnt fel neked? Nem egyik napról a másikra lesz valaki ilyen hanem fokozatosan. Mennyi idős a fiad? Mert,ha mondjuk éppen betöltötte a 18-at, lehet lázadó, bulizós korszakát éli, eljár a haverokkal, iszik is esetleg, csajozik, vagy mittudomén' ez valamilyen szinten életkori sajátosság, az lenne nekem fura ha a fiam otthon ülne egész este. Ha erről van szó pár év és "kinövi", addig meg óvatosan terelgetheted még, de smmiképp sem erőszakkal, mert az csak erőszakot fog szülni nála is, próbálj megértőbb lenni vele. Nm kell ilyenkor imádni őket, tényleg tudnak utálatosak és idegesítőek lenni, de mondom így hogy nem tudom mennyi idős és mi az ami pontosan idegesít így tanácsot se tudok adni, de ne húzz rá olyan tulajdonságokat ami más embernél is előfordul normál esetben.
2014. máj. 30. 11:28
Hasznos számodra ez a válasz?
 47/54 anonim ***** válasza:
58%
Tudatosan haragszol valakire, és elhatároztad hogy bántani fogod ha már gyenge lesz. Ez tudatos gonoszság, és az élet megfizet neked ezért. Dolgozz azon hogy a haragod megszűnjön, minden eszközzel, pszichológussal, vagy csak olvass könyveket, meditálj, és ha megoldod ezt az életfeladatot a másik problémád automatikusan meg fog szűnni. Ne hidd azt hogy más volt a sorsod kovácsa, mert magadnak csináltad. Azt hogy milyen szüleink vannak, azt nem választhatjuk meg, de hogy mi milyen szülők vagyunk, és milyen emberek, arról igen is magunk döntünk. Ha a gonosz utat választod, a fejedre száll saját mérged, mert ez az élet törvénye. De ha a megbocsájtást és feldolgozás választod, akkor megszabadulsz mind a két nyomástól, az apádétól is és a fiad iránt érzett gyűlölettől is. Rajtad áll! 40 nő
2014. máj. 30. 14:08
Hasznos számodra ez a válasz?
 48/54 anonim ***** válasza:
3%

Ezt semmi esetre sem lehet annyival elintézni, hogy nem lehet 2 gyereket egyformán szeretni: ebben az esetben mindkét gyerek felé egyformán erős a kötődés, csak éppen másért: pl. az egyiket azért szeretem, mert vidám, cserfes, a másikat pedig azért, mert melegszívű. Ez normális, hiszen a szeretet megoszlik egyenlő arányban, csak máshogy.

A te eseted egyértelműen nem normális, mert súlyos kötődési zavar áll fenn. Értek a pszichológiához, mert a tanulmányaimat részben átfedte, de azt látatlanban nem tudom megmondani, mi ennek az oka nálad: ezt szakemberrel kell feltárni, már csak azért is, mert különben a gyerek sérül, méghozzá helyrehozhatatlanul, ha nem éli át a kölcsönös anya-gyerek kötődést. Az anyához fűződő kapcsolatunk az első igazi mély, intim kapcsolatunk és ez a mintázat adja meg a későbbi kötődéseik alapját: barátságok, szerelmek, és a leendő gyermekeinkhez való egészséges kötődést biztosítja. Mindenképp fordulj szakemberhez, mert ez ennek fényében nagyon káros lesz a gyerekre nézve.

2014. máj. 30. 15:02
Hasznos számodra ez a válasz?
 49/54 anonim ***** válasza:
35%

arra nem gondoltál, hogy valahol nem véletlen a hasonlóság

hogy nem véletlen hogy emlékeztet, hogy "megint" az életeben van?

talán ő segtene neked abban, hogy megtanulj megbocsátani(nem apád miatt, hanem magad miatt, mert a harag csak a te lelked nyomja)megtanulj elengedni, megtanulj felszabadulni a múlt nyomasztó terhe alól?


a gyermekben az örömed kell megtalálnod.


de gondolom vagy annyira elfogult, hogy fel sem veszed amit írtam.

de az már rajtad múlik.

2014. szept. 10. 00:48
Hasznos számodra ez a válasz?
 50/54 anonim ***** válasza:
Az már becsülendő, hogy beismered és zavar. Ne legyél vele igazságtalan és ne éreztesd vele tudatosan, hogy kevésbé szereted és akkor nem vagy rossz szülő. Nálam az a helyzet, hogy a szüleim sokkal jobban szeretik/tték a testvéremet mint engem. Kiskoromban nagyon fájt és lelkileg megviselt de miután felnőttem áttudtam látni a helyzetet és túltenni magam rajta többnyire.
2014. szept. 10. 08:19
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 3 4 5 6

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!