A gyerekeknek miért fáj az, ha a saját biológiai apjuk nem a saját biológiai anyjukkal él együtt, hanem mással?

Huncut szamuráj hagyd már rá!!!!!

Én szerettem volna ha a szüleim 1ütt marafnak így fájt mikor elváltak. Ez szerintem normális, de egy idő után meg kell szokni.

Ez komoly??

Ha egy gyerek belenőtt egy családba, akkor az az ő számára a legbiztosabb dolog a világon, a megingathatatlan biztonság, ami mindig ott van, és ahova mindig vissza tud menekülni. Ha a szülők elválnak, és a gyerek elég nagy, hogy ezt felfogja, de nem elég nagy ahhoz, hogy önálló legyen már, akkor ez a biztonság megbomlik, és úgy érzik, hogy semmiben nem bízhatnak, mert ami a legbiztosabb volt, az elromlott. A gyerek szempontjából apuka és anyuka összetartoznak, és mind a kettő az övé, és fel nem foghatja, hogy létezik olyan, ami ezt felülírja, megmásítja. Egy felnőtt tudja magát külön entitásként kezelni a családjától, de egy gyereknek az énképéhez tartoznak a szülei, nem tőle független létezők. Egy válás tulajdonképpen idő előtt tanítja meg nekik azt, amit lassan kéne megtanulniuk: hogy a szülei is személyek, tőle független emberek akik rendelkeznek saját életükkel, de ez nem könnyű, és nem is egyforma minden gyerek számára.

Ellenben hacsak nem volt valamelyik szülő részeg alki, aki verte a családot, vagy egyéb ilyen, a gyerek mindig rosszul fogja megélni, és sokáif goja úgy érezni, hogy akkor állna helyre minden a világban, ha anyu és apu együtt lennének.

Hát ezért.