Akkor is szeretnéd a gyereked ha az nem olyannak születik amilyennek te szeretted volna?
ha nem lenne olyan stílusa, alkata amilyennek elképzeltétek volna. Ha gyengébb lenne testileg\lelkileg, attól még ugyanúgy szeretnéd őt? nem szégyenkeznél a barátok-rokonok előtt mikor felnőtt korára sem lett neki párkapcsolata és inkább lenne magának való csendes egyéniségű?
(nem önsajnáló, vagy élősködő csak egyszerűen nem olyan amilyen gyermekről álmodtál?)
Kedves Kérdező, a gyermekemet minden körülmények között szeretem és szeretni is fogom, mert ez egy szülő dolga. Persze, mint szerintem minden szülőnek, nekem is vannak elképzeléseim arról, hogy milyennek szeretném a gyermekemet tudni, ha majd nagyobb lesz. De ez csak egy elképzelés, ami semmit nem jelent, hisz természetesnek veszem, hogy adottságaihoz képest fog majd fejlődni és semmilyen formában nem akarok majd ráerőltetni semmit. Ami persze nem azt jelenti, hogy nem mutatom majd meg, az általam elképzelt dolgokat neki. Viszont ha ez nem az ő útja lesz, akkor kötelezni nem fogom semmire.
Nagyon öszetett ez a kérdés, mert mondjuk az általad említett homoszexualitás nem döntés kérdése. Tehát semmiképp nem szeretném kevésbé érte. A drogozás már egy más kérdés. De ebben az esetben sem elsősorban őt hibáztatnám, hanem magamat, amiért nem megfelelően neveltem, mutattam jó példát neki. Az pedig, hogy milyen a természete, visszahúzódóbb, gyengébb stb. semmit nem változtatna az érzéseimen. A fő, hogy boldog legyen!
Ha a gyerek nem elég erős testileg és lelkileg, akkor arról a szülő tehet leginkább, mert nem foglalkozik a gyerekével és hagyja sodródni, elkallódni.
Szóval leginkább a szülőnek kell ilyen helyzetben szégyellnie magát és nem a gyereknek.
évekig gondolkoztam rajta, hogy vajon milyen lesz a gyerekem, végül aztán sok-sok évig küzdöttünk, hogy egyáltalán terhes legyek vele. Az évek alatt eljutottam odáig, hogy nem képzeltem, nem álmodoztam róla, milyen lesz, csak legyen már :)
ezért aztán akármilyen lesz, szeretem, és szeretni fogom, hiszen a gyerekem. Gyerekkoromban anyám néha szégyenkezett miattam, vagy legalábbis mindig mondta, hogy más bezzeg így, meg úgy.
Ez nagyon szörnyű volt, mert még ha nem is mondta ki, éreztette vastagon. Nem volt jó így felnőni. Úgyhogy én minden körülmények között elfogadom a gyerekemet, és ha rossz útra tévedne (drog és társai), akkor sem szégyellném, hanem minden erőmmel azon lennék, hogy segítsek neki. És remélném, hogy jól neveltem, és olyan kapcsolatunk van/lesz, hogy elmondja, ha ilyen társaságba keveredik, vagy gondja van vele.
A homoszexualitás az más dolog, azt ugye nem választja az ember, de ettől nem szeretném kevésbé.
Egészséges legyen, és nagyon boldog. Én ennyit szeretnék :)
Ha az otthonulos azt jelenti, hogy szamitogep elott ulos, akkor arra gondolok, hogy nem is volt olyan rossz a betarcsazos internet, ami nem volt korlatlan sem... nem is ultunk ejjel-nappal a gep elott, este volt 2 ora es kesz.
Egyebkent tiszteletben tartanam az egyeniseget, amig nem latom azt, hogy karos, ahogy el.
Nem olvastam végig a kommenteket, válaszokat.
Neked van gyereked?
Fel sem merülne bennem olyan, hogy kevésbé szeressem a gyereket, mert pl. visszahúzódó (mert amúgy az is!). Nem is értem.... Én nem "képzeltem el", hogy nekem modellalkatú lányom lesz vagy társaság középpontja gyerekem lesz.... Én örültem, hogy gyerekem lesz és azóta segítem mindenben, amiben esetleg kell! De olyan, hogy nem szeretném? Hááááát..... Aki ilyen az szégyellheti magát!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!