Miért tapasztalom azt, hogy egyre nagyobb számban panaszkodnak egyetemisták, érettségizők, hogy ha tanulni akarnak akkor valahova el kell menniük otthonról?

Én meg azt nem értem, hogy tanulás mellett, miért nem lehet dolgozni? Büdös a munka?

Én diákmunka mellett érettségiztem le (4-nél rosszabb jegyem nem volt.) Később munka mellett végeztem el az Államigazgatási fősulit + nyelvvizsga, most pedig család (gyerekek), és munka mellett végzem a Jogi Egyetemet.

Nekem szerencsére nagyon rendes szüleim vannak.

Tesómnak is és nekem is megmondták, hogy egy dolgunk van, tanuljunk. Ehhez minden körülményt megteremtettek.

Segítettünk mosogatni, felmosni, porszívózni..

De olyan soha nem volt, hogy "Holnap témazáró? És kit érdekel? Most jössz ki és lepucolod az összes ablakot és még a kertben is megcsinálod ezt meg azt."

Nem volt, soha. Mert pontosan tudják, hogy csak tanulással lehet előbbre jutni az életben, semmi mással.

Ha folyamatosan tanulnának, akkor nem az utolsó napokban kéne kapkodva tanulni, és lenne idő otthon is segíteni.

De év közben inkább bulik és szórakozások, aztán maaaajd ráérünk tanulni...

Attól, mert egyetemista, ugyanúgy kötelessége otthon segíteni. Csak épp időben kell felkészülni a vizsgára, nem az utolsó pillanatban. Ha mindennap tanulnának 1-2 órát, akkor lenne mindenre idő.

Meme23!

Neked miért kell minden kérdésnél szinte valakibe belekötnöd?

Mindenki önmagából indul ki....( hogy hazugnak kiált ki másokat pl)

Nem vagyok szülő, 27 éves(1 hónap múlva leszek) férjezett szülőktől 22 éves kora őta különélő nő vagyok.. A sztorimat néhányszor olvashattad..sőt az esküvőszervezős kérdésemet is)

Hát nem tom. Az én helyzetem ez.

MA záróvizsga előtt állok. az elmúlt 5 év arról szolt kb. hogy felkeltem tanultam bementem a suliba a buszon tanultam aztán órán teljesítettem ahogy tudtam, majd a buszon (általában állva) tanultam, hazaérkezvén itthon tanultam kb. 11ig, hogy reggel kezdhessem az egészet előröl. Eredmény: több kisebb publikáció, 1-2 konferencia előadás, ösztöndíjak (ezek azért egy átlagos MA hallgatónak csak elvétve vannak). Aztán, amire talán tényleg büszke lehetek, hogy 0ról nemrég sikeresen felsőfokú vizsgát tettem angolból, tanár nélkül, csupa önszorgalomból. Ennek persze elég nagy ára van, stresszes vagyok és állandóan fáradt, (pl a most következő utolsó 3hét előtt ma tartok egy kis szünetet, mert utoljára December 25.én volt olyan nap amikor nem tanultam). Se barátnő se élet már egy ideje bulizni sem járok, mert tudom, hogyha ki akarok törni, akkor folyamatosan 150%on kell teljesítenem.

Erre mi van a szülők részéről? Pihenésképpen mosogassak már el egy kicsit, amíg ők munka után a tv-t nézik. Ha meg mondom, hogy nem igazán érek rá ilyenekre, és ha pihenni akarok akkor tuti hogy azt nem mosogatás formájában fogom megvalósítani, megkapom, hogy de krvnagy pofám van mióta egyetemista vagyok, és ne felejtsem el, hogy amíg itt élek addig ők mondják meg hogy mi lesz. Hát szóval próbálják hitegetni magukat, hogy bármi beleszólásuk lehet az életembe.

23. vagyok.

Soha nem jártam el középiskola alatt bulizni. Soha. És a tesóm sem jár el. Most készül az érettségire, emelt történelem, stb... És nem zargatja senki, hogy hagyjad meg kit érdekel.. Az a dolga egy gyereknek, hogy tanuljon!!!