Hogy lehet beadagolni a szülőknek, hogy mi külföldre akarunk menni?
Nem csak a jobb fizetésért vagy a jobb élet reményében, hanem azért, mert nem szeretjük ezt a helyet, ahol élünk. Rossz a közbiztonság, diplomával a szomszéd országba kell átjárnunk aljamunkát végezni, hogy egyáltalán megéljünk, ez így nem élet nekünk. Szeretnénk egy naposabb, melegebb klímájú helyre költözni, és ott családot alapítani. Szeretném, ha a leendő gyerekeim egy biztonságosabb, naposabb, vidámabb helyen nőhetne fel, úgy, hogy több anyanyelve is legyen, ezzel pedig több esélye az életben, mint nekem.
A célországban a nyelvtudás nem gond, és egy második szakmát is tanulunk (a párom hamarosan dolgozhatna is ebben), ami ott piacképes lehet, ráadásul már van többmillió forintunk takarékba, afféle elinduláshoz. Tehát pár éven belül menni szeretnénk. De nem tudjuk, ezt hogy adagoljuk be a családjainknak. A szüleink állandóan arról beszélnek, hogy vagy költözzünk a szüleim üres házába és járjunk így át a határon dolgozni vagy költözzünk a párom szüleinek városába és járjunk ki onnan. De nem értik meg, hogy nem akarok felsőfokú nyelvtudással, diplomával örökké krumplisütő vagy árufeltöltő lenni. A párom második, hamarosan megszerzett szakmájával pedig csak nagyvárosban van esélyünk (IT terület), ami a közelben nincs.
Már kiakasztanak azzal, hogy azt mondogatják, hogy költözzünk ide, költözzünk oda, persze (kivéve, hogy a szüleim házában is lakhatnánk, de szerintem ott sem ingyen). Magyarán éljük fel a tartalékainkat itthon a szüleink kedvéért, költsem el az összes pénzem berendezésekre, bútorokra, amiket 3-5 éven belül kidobnék, mert többezer km-re költözök?! Olyan abszurd minden, nem tudom, mit tegyünk. Direkt azért tanulunk nyelvet és az IT-s szakmát, hogy kimehessünk külföldre, de ők nem értenek semmit. Ráadásul előre tudjuk, hogy pénzt nem fognak adni ahhoz, hogy itthon telepedjünk le, ha meg külföldre megyünk, talán szóba sem állnak velünk többé. Pedig jól esne, ha lelkileg támogatnának, ha megértenék, hogy nem csak magam, de a leendő unokáik miatt akarom ezt csinálni. Ha külföldről beszélünk, egyelőre csak annyit mondanak, hogy nem lesz jó nekünk ott és hogy maradjunk itthon, járjunk át a határon dolgozni örökké és így biztosabb a helyünk. Nem értik meg, hogy ezekre az aljamunkákra pár év alatt rámegy az egészségünk, hogy lenéznek minket, mintha valami fogyatékosok lennénk, csak mert akcentusunk van és ezt nem bírjuk már elviselni ezt, és hogy nem ezért tanultunk annyit.
Hogy lehet beadagolni nekik lassacskán, hogy mi messzire akarunk költözni?
válasza:Nem kell túlbonyolítani. Egyszerűen pakoljatok és menjetek.
A külföldről bennetek élő álomkép pedig majd visszaredukálódik, amikor kint éltek. Akik nem nagyon voltak még külföldön, azok hiszik, hogy minden szép, napos, vidám, nincsenek bűncselekmények, mindenki gazdag és boldog :)
Dániában élek, tudom, miről beszélek ;)
Sokat kell dolgoznotok, jóval többet, mint a helyi lakosoknak, és sosem lesztek igazán oda tartozók, csak bevándorlók. Kedvesek lesznek és rátok mosolyognak, de a tíz lépés távolságot nem engedik átlépni. Az akcentust minden országban kiszűrik egyébként.
De ha van pénzetek, menjetek, próbáljátok ki. Nem azt mondom, hogy nem lehet jól kijönni belőle, csak azt, hogy a legtöbb hozzátok hasonló naivak pár hónap után lógó orral ismerik be, hogy nem erre számítottak. Itt is látom azokat a magyarokat, akik eladják a holmijaikat, és mennek vissza Magyarországra, mert nem jött be, amire számítottak.
válasza:Miért kell "adagolni"?
Van egy tervetek és kész. Ha időszerű lesz, majd közlitek időben velük, hogy mentek. Előbb-utóbb beletörődnek.
Erre nekem azért nehéz választ adni mert náluk ez úgy megy hogy anya, apa mi lépünk, vagy lépnénk!
Erre ők - Jól van menjél, láss világot építs kapcsolatokat,szóval full pozitív, és támogató.
Fölösleges kerülgetni ezt a dolgot, szimplán el kell mondani, illetve a hozzátartozó érvekkel határozottabbá tenni a döntéseteket.
Az ilyen jellegű változásokat az életben, amit ennyire akar az ember, és meg tudja lépni meg kell lépni, és igen, kissé önzőnek is kell lenni.(de a Ti hosszan tartó boldog éltetek érdekébe tennétek)
Nyilván külföldön szintén nehéz lesz, mint bárhol máshol, csak amit visszakapsz az inkább egyenértékű lesz azzal amit ott kint teszel.
Ezek csak az én gondolataim, illetve amit nálunk tapasztalok, vagy környezetemben az ismerősöktől látok.
Reméljük ez valamit segített.
Sok sikert!
válasza:Az első válasz nagyon korrekt, érdemes figyelni rá. Én is azt hallom minden ismerőstől, hogy az akcentus alapján rögtön levágja mindenki, hogy idegen vagy, és úgy is kezelnek sajnos. Ráadásul nyugaton a kelet-európaiakat eléggé alá szokták első körökben becsülni a béreket illetően, sok munkáltató látja bennük a lehetőséget, hogy jó munkát kap a helyi munkaerő feléért. :( Erre is készüljetek fel, hogy ha egy brit otthon x fontot keres, ti valószínűleg ugyanazért a munkáért kb. 0,8x fontot fogtok kapni...
A végzettségek kapcsán is nézzetek utána, hogy egyáltalán milyen papírt fogadnak el a helyi cégek. Hiába van egy itthoni főiskolai, egyetemi papírod, ha az adott ország nem ismeri el azt a diplomát, akkor ott képzelten munkaerőnek számítotok, tehát marad a futárkodás, gyerekvigyázás, gyári munka, amíg meg nem szerzitek a diplomátok helyi megfelelőjét egy képzés során, természetesen helyi felsőoktatási árakon!
Ahelyett, hogy azon agyaltok, mit mondjatok a szülőknek, inkább járjatok alaposan utána a lehetőségeiteknek, keressetek meg helyi magyarokat, akik tudnak segíteni információval, nézzetek utána, mit ér kint a diplomátok, mennyi fizetésre, milyen rezsire számíthattok stb. Ha ezek után is az látszik jó megoldásnak, hogy költöztök, na akkor ráér elmondani a szülőknek is. :)
válasza: válasza:Mikor mi mondtuk el otthon (8 eve), anyukam kiborult, sirt.
Apukam azzal nyugtatta, hogy par honap max egy ev es ujra otthon leszunk. (nem igy lett, letelepedtunk es lassan allampolgar leszek).
Anyukamnak nagyon nagyon nehez volt, mindig sirt, hogy menjunk haza, de mara elfogadta es sokat vannak itt ( maj. 6.-an megint jon :) ).
Én attól tartok, hogy nem csak kiborulás lenne, hanem megpróbálnának ott keresztbe tenni, ahol lehet.
Mivel a nyelv nem megy még felsőfokon, mint a német, lehet először német nyelvterületre mennénk tapasztalatot szerezni, de abból is balhé lenne, szóval ez a kérdésemen nem változtat... egyszerűen nem értik meg, nekünk miért nem jó itt, ez az életforma, hogy átjárunk a határon aljamunkát végezni.
válasza: válasza:Igazán nem értem, MIT lehetne keresztbetenni a szülöknek?!?!?!?
Amikor minden le van rendezve, akor bejelentitek. Azt nem tudom elképzleni, hogy egyrészt a célországban van kell ismeretségük, hogy nektek ártsanak, másrészt ez a tipusú gondolkodás Magyarországon divat, Nyugaton azt nézik, hogy mit csinálsz.
Illetve akkor esetbel tudnak ártani, ha magyar közvetítön kereszül, illetve magyar vezetés alatti céghez mennétek - de ezt egyetlen valamennyi is értelmes ember nem teszi meg magával, hanem megszakít minden kapcsolatot a magyarokkal.
Elöször azért mindenképpen átgondolnám az elsö válaszoló által említett buktatókat - mert nagyon igaza van , másrészt meg nem "adagolnék" semmit, hanem amikor adott a dolog, akkor bejelenteném, hogy "most megyünk"
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!