Miért nem hagynak felnőni a szüleim 25 évesen? Miért keserítik meg az életem?

A felnőtt életnek az egyik fontos lépése az, amikor rájössz, hogy egyszerűen muszáj a saját érdekeidet nézni, mert más nem fogja helyetted. Még a saját apád sem.

Magyarán: találd ki, mit akarsz, mi az, ami NEKED jó lenne, és lépj. Felnőtt vagy, nem kell senkinek az engedélye.

Alig egy éve játszottam el hasonlót én is: nem találtam munkát, elfogyott a pénzem, így hazaköltöztem a szüleimhez. Onnan is küldözgettem az önéletrajzokat, méghozzá bentlakós állásokra (hotelekben ajánlanak ilyet, meg akadnak házvezetői állások is szép számmal). Ott spóroltam, semmire nem költöttem (kaját, szállást adtak, eljárni meg amúgy se tudtam, mert nem volt rá időm). Interjúzni az unokatesómék hoztak fel, ők kocsival jöttek és egy éjszakát alhattam is náluk. Egyébként indulás előtt azért odajött anyukám és megkérdezte, hogy van-e pénzem, mondtam hogy nincs, és akkor mégis mit fogok enni, mondtam hogy fogalmam sincs. Erre a kezembe nyomott egy ötezrest :)

A lényeg az, hogy kilátástalannak tűnő helyzetből is van kiút - csak lépni kell! Nem kifogást gyártani és nem is bárki más érdekeit előbbre helyezni a sajátodénál. Az altruizmus egy hatalmas baromság, életképtelenné tesz.

Ja egyébként néhány hónap után muszáj volt felmondanom az állásom, mert házvezetőnő lettem és sajnos az apuka kikezdett velem. Utána odaköltöztem a barátomhoz. Valameddig elég volt a pénzem, de utána egy ideig az ő fizetéséből éltünk, és azt is meg lehetett oldani. Bár nem volt jó helyzet, az tény :) Sok-sok káposztás tésztát ettünk. De a lényeg az, hogy ha az ember akarja és meri, mindent, de tényleg mindent meg lehet oldani :)

Ez társfüggés! Keress rá, olyan függőség, mint a drog, szenvedélybetegség, hármótok közt mindenki mindenkivel más szinten, de krzelendő. Ketess addiktológus szakembert!

Mi az, hogy nem akarsz kölcsönkérni jegyre a barátodtól? Hogy gondolod vele a jövőt, ha most ezt nem mered? Bíznod kell benne!

Vagy hazudd a szüleidnek, hogy állásinterjúra mész Pestre, kérj pénzt jegyre! másnaptól már ott is dolgozol, költözz a barátodhoz és égess fel minden hidat magad mögött, szakíts meg minden kapcsolatot szüleiddel, kezdj önálló êletet, nőjj fel!

Lépd meg ezt hamar, különben csak toporogsz, vagy várod a halálukat, hogy megszabafulj a fogságukból, az egészséged is rámehet! Fiatal vagy, alapíts saját családot, de vigyázz, ne járj úgy, mint a tesód, aki nekemenekült a házasságba, tanulj a hibáiból. Esetleg írj majd, mi lett, érdekelne !

Sine ira et studio. [Harag és részlehajlás nélkül.]

Amíg nincs SAJÁT megélhetési forrásod és ezért szüleidnél laksz, ők tartanak el (lakás, rezsi stb.), addig az "ő kicsi gyereke" maradsz. Ez bizony magával vonzza azt, hogy életetedbe beleszólási jogot formáljanak, irányítási, nevelési jogot formáljanak maguknak.

Hogyan várhatod el, hogy barátod látogatását örömmel fogadják, amikor te is "vendég" vagy?

Amíg nem állsz saját lábadra, szüleid beleszólási jogot éreznek/érezhetnek maguknak életedbe.

Segíteni csak te tudsz magadon, itt hiába irogat bárki "jó tanácsot".

Hogyan? Ezt is csak magad tudod megoldani, neten segítséget adni kizárt dolog. (Hacsak valaki nem ajánl azonnal állást, aminek béréből saját lábadon megállhatsz.)

Kívánom, mielőbb találj kedvező megoldást!

úristen....

sajnos nem csak a kérdésed, de a kommentjeid is végigolvastam, bár ne tettem volna.

Sajnos az a rossz hírem van, h a gyk nem fogja megoldani a problémád! az én szüleim is próbálkoztak hasonlókkal anno (nem ilyen durván), de bennem 20 évesen több határozottság volt, mint benned most.

Az a nagy büdös helyzet, h bár felnőtt nő vagy (elvileg), úgy viselkedsz, mint egy óvodás.

"nem engednek"-marhaság. Nem kell engedély.

"nem merek"-marhaság. Ki merjen helyetted?

"nem tudok"-marhaság. De tudsz. Ha akarsz.

"szegény anya"-nem a te kompetenciád. Ő élete, ha nem lenne szintén gyáva, mint te, már lépett volna. Nem jó neki így, de benne marad, mert kényelmes.

játszmahegyek amit itt ti toltok.

Nettó játszmázás.