Meddig kell eltartanom az "óriás csecsemő" gyermekemet és meddig kell tűrnöm neki?

Ha lemondja az internetet, elzárja a kaját stb. tuti összetör mindent, ilyet nem csak úgy ígérget az ember.

Mondjuk nem értem, hogy jutottatok ilyen szintre kérdező, valami nagy gond lehet a nevelésetekkel, azt gondolom te is érzed....... Másodszor ismétlődik meg a dolog, ismerd fel a hibáidat, különben nem juttok sehova, ha jól értem, van még egy fiad és egy kisebb lányod: Ez lesz a menetrend, ahogy nőnek, mind ezt fogják csinálni?

Nem a te gondod, hogy neki munkája legyen!

Ezért ilyen szemtelen, mert érzi a határozatlanságodat, nem vagy következetes, gondolom soha nem is voltál, ezért jutottatok oda, ahova!

Kifogásokat keresel:

- mit fognak mondani a lakók (miért, gondolod a cirkuszokat nem hallják?),

- ha nem lesz internet, hogyan keres majd munkát (miért, most keres?),

- ha nem lesz bérlete, hogyan fog közlekedni (kit érdekel, 21!!!! éves) - MINDEZEK MEGOLDÁSA NEM A TE GONDOD!

-ha ez, ha az, ő mindezt érzi és a barátaival röhög, hogy a fater ezt úgysem meri megcsinálni, plusz gondolom azt is látja rajtad, hogy bánt, ahova jutottál a nagyobbik fiaddal és ezt ki is használja.

Menj el a családsegítőbe, DE VALÓBAN MENJ EL, meséld el őszintén, hogy mi van, majd ők adnak tanácsokat.

Ne keress kifogásokat, szedd össze magad, légy határozott, KÖVETKEZETES, ha egyszer valamit kimondtál, tartsd magad hozzá, mert így nem lehet, ahogy ti teszitek. Mélységesen elítélem, amikor egy apa veri a családot (reméljük nem ezért lettek a gyerekek ilyenek!), de szerintem 10 férfiből 10 szájon vágta volna a gyereket, amikor először fenyegeti a családot és emelgeti az öklét!

El kell menni -muszáj!- szakemberhez, hogy rávilágítson, mit tesztek rosszul, mert anélkül nem tudsz a viselkedéseden változtatni, ez nyilvánvaló. Az írásodból kiderül, hogy teljesen tanácstalan vagy, hiteltelen, mindezt a fiad érzi és egyre durvább, szemtelenebb, követelőzőbb - neked mint apának valamit tenned kell, mert ha tragédiába torkollik a helyzet, pusztán mert kényelmes vagy és tehetetlen (nincs pénzed se erre, se arra: 1 óra tanácsadói díjba nem rokkanátok bele szerintem, meghúzzátok a nadrágszíjat mondjuk a konyhán egy hónapig, vagy akárhol, ez most fontosabb szerintem, de megint kifogásokat keresel, és észre sem veszed), az a te hibád lesz, ezt ki kell mondani.

- Először is, utolsó esélyként megpróbálnék elbeszélgetni a gyerekkel, miért ilyen, miért nem tart semerre, miért ilyen veled-veletek, nem drogozik-e, nincs-e másvalamilyen függősége - összeszednék, amennyi infót tudok. Nyilvánvalóan nem is segítene rajta a munka, hiszen az előző helyről is kivágták, vannak notorikus munkakerülők, sajnos, vannak emberek, akiknek minimálsiak az igényeik, azt a család rendszerint kiszolgálja, és annyi elég nekik (van hol enni, aludni, INTERNETEZNI, JÁTSZANI, este elmegy a nőhöz, éjjel hazajön, eszik, majd alszik és elölről - neki ez elég és ti meg is teremtitek neki mindezt)

- Elmennék a családsegítőbe, hogy szakemberek segítsenek, kimozdítsanak a holtpontról, ötleteket adjanak

-Kérnék tanácsot jogásztól vagy rendőrtől, ha ki akarom tenni, hogy tehetem meg (igenis megteheted, nem igaz, hogy nem, nézz körül csak itt, hányan megtették)

-Ha végképp nem bírok vele, nem változik, nem kezelteti magát (pl. játék- vagy drogfüggő), igenis kitenném! Nem érdekel, mit fognak szólni a szomszédok, nem érdekel, hogy szétrúgja az ajtót - ha nem tudok mást tenni, összepakolom a cuccait, mikor elment kiteszem, telefonnal a kezemben várom a hazajöttét, becsönget, kiszólok mizu, ha elkezdi rugdosni az ajtót figyelmeztetem a rendőrségre, majd kihívom őket. Ezt egyébként már megmondtam volna neki, mikor fenyegetőzik: édes fiam, ha te itt nekiállsz törni-zúzni, netán valakit megütsz, akkor én merő önvédelemből egyrészt agyonverlek, másrészt rendőrt hívok és kilakoltatlak - ennek tudatában tedd meg, amit tervezel.

De mondjuk én meg is tenném.

Nem lehet így élni, hogy egy nyilvánvalóan minősíthetetlen és tarthatatlan helyzetet mindenféle mondvacsinált dologgal (mit fognak szólni a szomszédok, meg botrány) konzerválsz, miért, szerinted hova fog mindez jutni?! Gondolod egyszercsak úgy ébred a gyereked, hogy mától én valóban munkát keresek, találok és normálisan élek?

Ne álmodozz, ezzel valamit muszáj kezdeni és egyedül már nem tudjátok megoldani!

egy próbát talán megér, hogy szégyenérzetet keltesz benne. hogy igenis süljön le a bőr a képéről hogy 21 évesen élősködik, pofátlanul viselkedik a szüleivel, lusta, nincsenek ambíciói.

adj neki 1 hónapos határidőt: ha összeszedi magát, elhelyezkedik, akkor maradhat nálatok. ha nem, akkor menjen amerre lát, mert attól hogy a fiad, még nem jelenti azt hogy a végletekig kihasználhatja a szüleit.

tudatosítsd magadban hogy a folytonos pátyolgatással pont a gyereked ellen vagy.

Ha Budapesten laktok, mond meg neki, hogy menjen el dolgozni parkolóőrnek, ha tényleg dolgozni akar, akkor érdekelni fogja. Érettségivel simán felveszik, és betanítják. havi 110-120 ezret kereshet vele. Ha nem késve megy be, nem fogad el kenőpénzt, nem csinál szar büntetéseket, simán biztosnak mondható munka....

Az én férjemmel eléggé kicsesztek az első munkahelyén , kertészetben, mert nem szóltak neki hogy csak ideiglenesen vették fel, szezonális munkára... és egyik napról a másikra kirúgták. 2 héttel később már volt munkája parkolási cégnél:) és még mindig ott van.

Ha valóban munkát keres, kapni fog rajta. Ha nem akkor majd kifogásokat keres hogy miért nem... onnantól pedig adj neki mondjuk 1 hónapot. Nem többet. Ha nem szedi össze magát, akkor tedd ki a cuccát a lakásból, cseréltess zárat.

Ne érdekeljenek a szomszédok...semmi közük a dolgaitokhoz.... ha meg balhék vannak azt eddig is hallották.