Nálatok hogy ment a szülőkről való leválás?

fokozatosan és lassabban megy, mint ahogy elképzeltem... amíg tanulok, sajnos szükségem van a szüleim segítségére is, de igyekszem egyre inkább átállni a saját lábamra... már 14 éves koromtól nem laktam velük, mert kolis voltam, egyetemen meg albis, és nem igazán jártam haza, de akkoriban még ők fizettek mindent... most egy hosszabb időre hazakeveredtem, de mostmár pénzben van szükségem kevesebb segítségre, mert dolgozom...ez az utolsó félévem, és utána Londonba költözök, az lesz a végleges leválás... de ugye teljesen elszakadni a családtól sosem fog az ember, még 40 évesen is mindig lesz hová hazajönnöm és számíthatok segítségre bármikor, ilyen egy igazi család.

24/L

10 az természetesen más leválás, mint csak úgy elköltözni..

A leválás részét ha nem anyagilag tekintjük akkro nagyon fontos lepés a koli...

Sokkal könnyebb egyszerűbb úgy saját életet kezdeni...

H csak úgy a férjemmel elköltöztem volna, és hiretelen a minden nap látjuk egymásból 2 havi látogatás lenne, az sokkoló mindkét félnek.. Dea fokozatossággal egyszerűbb..

Az elköltözésemet én is onnan nézem, hgy saját háztartásunk lett..

De fontosnak tartom megemlíteni, hogy 14 évesen kolis lette, hogy 19 évesen minden masnap főztem a koliban, az ösztöndíjamból, diákmelóból éltem, amit a szüleim szükség szerint kiegészítettek, mert vagyok olyan szerencsés, hogy ezt megengedhették maguknak...

Nekem kb nem volt változás a saját lakás, csak anyniban, hogy nem 1 csekket kell feladnom havonta, hanem6-ot kb

És nagyobb területet kell takarítanunk..