Nálatok hogy ment a szülőkről való leválás?

22 évesen költöztem el, mert együtt akartunk élni a párommal (aki azóta a férjem), ő már dolgozott, én még egyetemista voltam, de otthonról kaptam támogatást míg be nem fejeztem. Akkor még albérletbe költöztünk egy másfél szobás lakásba, onnan később másik albérletbe egy 1 szobás családi házba, most pedig már van saját házunk. Azóta is minden vasárnap nagy családi ebéd van anyukáméknál, amire járunk, szóval hetente egyszer találkozunk.

25/N

Én 24 évesen költöztem, miután befejeztem az egyetemet és letelt a próbaidőm az új munkahelyemen.

Egyrészt a szüleim messze laknak a munkahelyemtől, másrészt időszerűnek éreztem a költözést (sőt, már előbb is az lett volna, de két nappali egyetem és alkalmi munkák mellett nem lett volna kapacitásom, meg nem is kergettek semerre a szüleim, már akkor álltam a költségeim).

Albérletbe költöztem két kedves ismerőssel, a munkámból élek. Nem járok gyakran haza, havonta-kéthavonta, Skype-olni meg telefonálni szoktunk időnként, de a pontos gyakoriságot nem tudom megmondani.

Robbanásszerűen :D

Apám halála után anyám megőrült, és odaköltöztetett egy tőlem alig 10 évvel idősebb pasit, akit első körben majdnem összevertem az anyámmal együtt.

De én meg közbe elég messze kaptam melót, és erre a helyzetre tekintve meg hogy éppen nyár volt el is vállaltam.

2 hónapig a kocsimban "laktam" egy horgásztó mellett a melóhely közelében és csak hétvégén vittem haza kimosni a szennyest, a napi tisztálkodást megoldottam a melóhelyen.

A kéthavi fizómból összejött egy albérlet kaució.

és találtam is a közelben.

Ennek az egésznek már 7 éve, azóta saját lakásom van, és évente 1x-2x beszélek anyámmal.

24 évesen költöztem el, mert mesterképzésre mentem 160 km-re a családomtól. (Az alapdiplomámat a szülővárosomban szereztem meg)

A párommal élünk egy albérletben, a bérleti díjat a cége fizeti, a rezsit és a kaját felezzük. Az alapképzésem során minden ösztöndíjamat, kapott pénzemet és fizetésemet (amennyit tudtam dolgozni suli mellett) félretettem, most gyakorlatilag ezt élem fel és egy kisebb összeggel kisegít a családom is. Ettől a félévtől már nem sok dolgom van az egyetemen, úgyhogy dolgozni kezdek.

Szerencsés helyzetben vagyok, mert ismerős révén gyakorlatilag akkor járok haza teljesen ingyen, amikor akarok (hétvégente). Általában 2 hetente hazajárok/hazajárunk (mikor hogy), a párom szüleihez ritkábban megyünk, messzebb laknak és nem olcsó sajnos az út.

14 évesen kerültem kollégiumba..

Hetente mentem haza, enm igazán volt nehéz nekem,midőnként voltak hullamvölgyek, de ennyi.

Anyukám nehezebben bírta..

19 évesen kerültem egyetemre,mitt is koli...hetente jártam eleinte haza...aztán 2 hetente időnként, mikor hogy..(diákmelő miatt buli miatt, suli miatt)

21 évesen megismerkedtem a párommal, akkor már csak 2 de néha 3 hetente mentem haza, ezt nehezen vették

Főleg,hgy egész nyárra maradtam a koliban, (persze hazalátogattam)mert szakmai gyak.-ot csináltam...

Aztan bejelentettük, hogy összeköltözünk.

Ezt nehezen vettek otthon, nem voltam még 23..

A sulibólmmeg volt hátra, de a páromnak költöznie kellett,mert a lakásából elment az albérlő, mást már 4 hónapra nem talált volna..kolitis és a lakast is fenntartani nem volt má pénz..

Így költöztem da, de amíg a sulival nem végeztem az 5 hónap, addig kaptama szüleimtől pénzt.. Aztán sikerült jó diákmelőt kapnom, akkro már többet nem kaptam(én mondtam hogy ne, mert úgy érzem,mhogy ha a prommal összeköltöztem, akkor nekem kell megoldanom ezt ahelyzetet.) elfogadták,mde biztosítottak róla,ha bámi gikszer van, otthon megbvan a szobam..

Részemről a kolik miatt nem volt nehéz a leválás, ráadásul any mindenúj élmény volt a lakással a berendezéssel.,stb, hogy inkább lelkes voltam...

Aztán sikerült mindkettőnknek rendesen elhelyezkednünk..

Helyreráztuk magunkat...

Azóta összehazasodtunk, énnismét munkát keresek, így a gyermekáldás várat magára és ahaladásunk is lassú..

Szeretnénk nagyobb lakásba költözni...

Nekünk annyi "előnyünk" volt, hogy a férjemnek elhunyt az édesapja, a szülei elváltak már előtte, és örökölt annyit, hogy vett egy lakást , így az albérletet nem kellett fizetnünk (helyette fizetünk ltp-t 40e..igaz ezt visszakapjuk, de most meg nem érezzük:))

Hozzánk haza olyan havonta 2 havonta járunk.A férjem édesanyjához évi 3szor kb, ő pluszban szokott anyáknapjakor...)

25 éves koromban szakvizsga után költöztünk össze akkor még vőlegényemmel 1 év együtt járás után.. Mindketten hamar találtunk munkát, így ezzel nem volt gond.

Konkrétan el nem költöztem anyutól mert most is itt lakunk:) 30 km-re pesttől, egy nagy 4 szobás, 2 fürdőszobás 2 konyhás családi házban.

A ház 2 felé van osztva, belül le vagyunk választva. 1 nappali 1 konyha, 1 hálószoba és 1 fürdőszoba a birodalmunk. Tehát belül is le vagyunk választva fallal, és külön bejáratunk is van terasszal, 2 kutyával:)

Anyuéknak segítünk ezzel, meg magunknak is, mert a rezsi feleződik. A kaját persze magunknak mi álljuk.

A ház túl nagy lett volna kettejüknek a nővéremmel. Ők ketten élnek a ház másik felében, ahol 2 hálószoba 1 konyha és 1 fürdőszoba van.

Így kérték, ha nem nagy gond, jöhetünk ide lakni. A férjem költözött ide hozzám, leválasztottuk a mi részünket és kész. Egyébként fél évvel az összeköltözés után házasodtunk össze.

Néha összefutunk velük a kertben. De olyan is van hogy 1 hétig nem is látom egyiküket sem:D Így viszont látogatni nem kell...Nekünk is és nekik is jó így, senki nem zavar senkit, béke van. Ugyanúgy fogadhatunk barátokat, anyósomékat. Sokszor voltak már itt.

A férjemnek meg teljesen mindegy volt hogy hol élünk helyileg. Sokat tudunk így spórolni nyáron, mert 10-15 ezernél nem több a számlánk, télen max 30 ezer. Van magánszféránk, nem egy légtérben vagyunk. Anyósomékhoz pedig havonta 1x megyünk fel Budapestre. N/27