A szüleim miért nem neveltek soha?

De semmi bajod nem lett, most már hülyeség ezen rágódni. Én is bebújhatnék a paplan alá mindennap, és elképzelhetem, hogy elüt az autó.

Vagy azért csináltad ezeket, hogy féltsenek, törődjenek veled?

"Nem értem, miért?! Oké, hogy végül normális felnőtt lettem, nem züllöttem el, mindvégig volt eszem, csak lázadtam,"

Kérdező, lehet, hogy pont ezért, mert ez volt a céljuk?

És lehet, hogy jól is csinálták?

Nézd Kérdező (#5), az ember ilyenkor mindig azon a tengelyen keresi az egyensúlyt, aminek az egyik végén a szabadság, a másikon meg a biztonság van. És nagy segítség a helyes döntésekhez, ha ismeri a saját gyerekét.

A szüleid láthatóan a helyes döntéseket hozták meg, élsz, normális felnőtt lettél, nem züllöttél el, mindvégig volt eszed... ahogy magad mondod.

Engem 14 évesen már simán elengedtek bulizni, mehettem bárhova csak mondjam meg, hogy hova és mikor jövök.

Sokszor én is elgondolkoztam, hogy hogyan engedhettek meg ennyi mindent. Simán lehetett volna ez, vagy az...

De végül is nem bánom. Felnőttem, dolgozok, ellátom magam teljes mértékben.

Anya mindig azt mondta, hogy büszke rá, hogy ilyen talpraesett vagyok.

Bennem is megfordultak ugyanazok a gondolatok,mint benned. "Én biztos nem engedném ezt a gyerekemnek"... De talán mégis így volt jó. Felelősségteljesen viselkedtem és nem züllöttem el.

23/N

Szerintem azért, mert nekem anyukám mindig azt mondta, 'Ha eddig nem sikerült megneveljelek, nem hülye lázadó kamasz korodban fog sikerülni'. Magyarán bízott benne, hogy addig belémplántált minden fontos tudást és elővigyázatosságot. És soha nem drogoztam, cigiztem, ültem be idegen autójába stb.

Szerintem a te szüleid is bíztak benne, hogy egy bizonyos korig elég dolgot töltöttek a fejedbe, ami megóv téged, és így is lett, csak te kicsit többet lázadtál, mint én, de lám, csak normális felnőtt lettél, nem? Akkor kinek lett igaza?