"Szeretném helyrehozni amit a szülő elrontott. " Szerintetek mit tegyek? ---> bővebben lent.

Szóval. A szüleim már több,mint 10 éve külön élnek,de hivatalosan csak 5 éve váltak el,amikor anyukámnak új élettársa lett. Ekkor apukám szó szerint megbolondult...(neki már 14 éve van nője,meg gyereke is tőle). Folyton zaklatta anyut,a nagyszüleimet,és amikor szabályozva lett a láthatás neki,akkor rendszeresen "követelte" bátyámat és engem. Egyszer bátyám karácsonykor nem szeretett volna vele elmenni,és ebből olyan botrányt csinált,hogy rendőrséget kellett hívni. Itt kezdődött az egész háború. Ezek után jöttek a mindenféle feljelentés,gyámügy,bíróság...kicsi voltam,10-11 éves,és nagyon befolyásolható. Anyukám oldalán voltam mindig. 11 éves koromban elköltöztünk anyu élettársához,akkor még nagyon jó volt vele a kapcsolatom,szerettem,meg szinte apámként tudtam rá tekinteni...Idén tavasszal kezdett megromlani vele a kapcsolatom. Kiabált velem mindig,kibeszélt a hátam mögött,veszekedett anyuval miattam...teltek a hónapok,ez ment így tovább. Egyre jobban eltávolodtam tőle. Apukámmal pedig felvettem a kapcsolatot közben interneten. Féltestvéremet is nagyon szeretem,és apum is valahogy elkezdett hiányozni...hiszen apa nélkül nőttem fel. Ezért nyáron úgy döntöttem,elmegyek apuhoz,és féltesómhoz nyaralni...amikor anyu megtudta,nagyon ellene volt persze,el se akart engedni,de elmúltam 14,én döntöttem erről. Elmentem. Mikor hazajöttem,szó szerint kiutált a család. Megértettem,hiszen sok keserűséget okozott nekünk apukám. Anyukám is alig állt velem szóba egy darabig,ez nagyon rosszul esett,sokat sírtam miatta...de akkor sem adtam fel. Ugyanis rájöttem,hogy hogy is vannak/voltak itt a dolgok. Az én fejem tele lett beszélve,és apukám ellen lettem nevelve a szó szoros értelmében. Apukám azért csinálta az egészet évekig,mert nem bírta elviselni,hogy nem láthatja a gyerekeit. Mikor nyáron magamtól elmentem hozzá,gyökeresen megváltozott. Visszavont minden eljárást amit indított anyu ellen,arra hivatkozva,hogy megjavult velem a viszonya. És itt vége lett minden ügynek. Ősszel megtudtam,hogy nevelőapám olyan dolgokkal rágalmaz,ami egyszerűen felháborító,soha nem néztem volna ki belőle,hogy olyan dolgokat terjesztene a hátam mögött...egy ismerőstől tudtam meg,teljesen kiborultam,sírtam órákon keresztül..mikor hazajött anyum,elkezdtem üvölteni,hogy mit képzel ez az ember,hogy mindenféle mocskos hazugságot terjeszt rólam. Mondtam,hogy utálom,gyűlölöm. Jöttek a veszekedések,nevelőapám az tagadt mindent,de hallgatóztam egy telefonbeszélgetésnél előtte néhány napja,és ezer százalék,hogy amit mondott rólam,az úgy volt. Anyuval minden nap veszekedünk azóta is,nevelőapám meg szinte élvezi ezt...ez lenne a célja? Hogy teljesen összevesszek anyukámmal?! Mostanra már nagyon utálom ezt az embert,utálok itt élni vele...őszi szünetben is mentem apukámhoz,sajnos csak 2 napot lehettem,mert anyukám és a family többi tagja megint akkora cirkuszt csinált,hogy haza kellett vinnie apunak. Még sírtam is,annyira nem akartam eljönni. Szóval mostmár hónapok óta támad az egész család,nevelőapámat utálom,minden nap veszekedés van itthon,mindig apumhoz menekülök neten..(300 km-re lakunk tőle).Apum bocsánatot kért tőlem azóta,és rájött milyen ostobaságot csinált. Százszor megköszönte már nekem,hogy segítek helyreállítani amit ők elrontottak..mert lám,most már minden ügynek vége,apumból teljesen más ember lett,nagyon szeretem,és ő is engem. Amúgy sokkal több mindent megtudok beszélni apuval,mint anyuval. Alig várom,hogy most karácsony után menjek hozzá néhány napra. Csak persze megint balhé lesz belőle,és én leszek a rossz anyukám szemében...szóval azt szeretném kérdezni,hogy szerintetek mit csináljak,hogy beszéljek anyummal,hogy ne bántsanak ezért,hiszen én csak jót akarok,amit el is értem,meg nekem apukám-apukám. És szeretem! De ők nem fogadják el..mit csináljak? :((

Bocsánat a hosszú regényért,és előre is köszönöm a válaszokat!!

15/L