Miért baj, hogy nem akarom meghívni őket az esküvőre? A nővérem ezt miért nem érti meg?

Kérdező, az alapvetően a jegyespár döntése, hogy kit és miért hívnak meg avagy nem hívnak meg a saját esküvőjükre, ez az ő ünnepük, ez a nap róluk szól. Ez tipikusan az a téma, amibe valójában senki másnak nem lenne beleszólása, de a gyakorlatban meg mindig mindenki (főleg anyósok:() bele akar szólni...

Azzal szerintem még nincs semmi baj, ha a tesód elmondta a saját véleményét neked, ezt érdemes meghallgatnod és átgondolnotok. De dönteni nektek kell erről.

A nővéred meg nyilván azért nem érti meg, mert neki más a gondolkodása, más a viszonya a szüleitekhez, mint neked. Azt meg Te értsd meg:), hogy nincs azzal semmi gond, ha a nővéred nem érti meg, mindaddig tök rendben van, amíg nem kezd el kavarni valamit, azt meg remélhetően nem teszi, ugye.

Meg mondjuk azt is megértheted, hogy így a nővéred egy problémába kerül, nevezetesen, hogy ő mit lépjen, elmenjen-e az esküvőtökre (őt nyilván meg akarjátok hívni, gondolom, azért mondtad el neki), mert hát így két tűz közé szorult, ha így elmegy, a szüleitek fognak neheztelni rá, ha nem megy el, akkor meg nektek fog rosszul esni, meg akár saját magának is.

Szóval nehéz probléma.

Nem látatlanban ítélünk meg téged, hanem úgy általános tapasztalat alapján. Akárhogy nézzük, már az sem normális, hogy egy 31-32 éves férfi kikezdjen egy tinilánnyal, mert ott nyilvánvalóan valami gond van a fejében, ha csak ekkora értelmi szinttel rendelkezik.

Szóval, mindenképpen a szüleidnek volt igaza, akár tetszik, akár nem. Vagy ismét megkérdezem: szerinted melyik normális, épeszű szülő örülne annak, ha a 16 éves gyerekével kikezdenek egy harmincas pasi?

Mindegy, legyél úgy hülye, ahogy szeretnél. Csak aztán - ahogy írták -, ne gyere majd panaszkodni két gyerekkel elváltan, hogy még lletedben nem dolgoztál sehol, ezért nem kellesz a munkaerőpiacon, mit csinálj?

"Én 20 éves vagyok,ő 35.Szóval nem tartozik az "öreg fószer" kategóriába,sportol,jól tartja magát és törődik a külsejével. "

És te normális dolognak tartod ezekszerint, hogy egy 31 éves férfi, aki jobb esetben olyankor már a családalapításon gondolkodik, 16 éves tinik után koslat, fiatalkorúakat kúrogat?

Az meg neked az összes "jó" amit el tudsz mondani a párodról, hogy sportol és jól tartja magát? Gratula.

Ezen kívül nincs más kérdésem.

"de merész dolognak tartom,hogy úgy próbálnak egyesek megítélni engem,a páromat és a kapcsolatunkat,hogy nem is ismernek.Persze,általánosítani rögtön lehet... "

Kapaszkodj meg! Elárulok egy titkot. Ha itt felteszel egy kérdést olyan emberek fognak reagálni rá akik nem ismernek.

1-essel értek egyet!

Messzemenően, és mindazokkal, akik azt támogatják, hogy igenis, gyermeki kötelességed meghívni a Szüleidet az esküvőtökre.

Az Ő döntésük, hogy elfogadják-e, vagy sem.

Elvégre nem az ellenségeitek, hanem átlagon felül túlaggódták magukat.

Ez érthető a lányos szülőknél, hiszen nagyon sok rossz példa ismert, s nem szerették volna, ha a lányuk is boldogtalan lenne.

A gyermek feladata, hogy kiengesztelje a szüleit, megszelidítse a szívüket.

Gondolj a leendő gyermekeitekre, az ő unokáikra.

Nekem most egy nagyon romantikus pillanat jut eszembe a Sissy című filmből, amikor a hercegi pár uzsonnázik a kertben, és megjelenik előttük egy gyönyörű kisbaba, aki meghatja a őket, s nem sokkal utána megérkezik a "tékozló" fiú és a felesége. Gyönyörű pillanat!

Ne ápolgasd, ne dédelgesd a sérelmeidet.

Az élet nem tart örökké!

Kérdező (#12), most őszintén, ha Ti x éve együtt vagytok, szeretitek egymást, jó a kapcsolatotok, akkor mit foglalkozol a fanyalgó kritizálókkal, akik nem a kérdésedre válaszolnak, hanem a kapcsolatodat fikázzák?

Egyébként meg a ti döntésetek, hogy meghívjátok-e a szüleid az esküvőtökre vagy nem. (a nővéreddel kapcsolatos dolgot már leírtam a 11-ben)

(egyébként ha van bennük egy csepp gerinc, a leírt előzmények után úgyse mennek el)

Ha az én lányom lennél, én akkor lennék dühös, ha a tanulmányaidat elhanyagoltad volna. Nem tudom az érettségid megvan-e. Egyetemre mentél? Nyelvvizsgák megvannak?

Ha mindez rendben van, akkor rendben. Nincs jogom beleszólni hogy egy idősebb pasassal vagy. Valóban nem tartom túl jó ötletnek, de azért nem akkora tragédia.

Ha viszont a tanulmányaid nincsenek rendben, akkor nem tudnék jó képet vágni a dologhoz. És tudod miért? azért mert ha 10 év múlva a pasinak eszébe jut lecserélni téged és kirakni 2 gyerekkel, mert beleesik egy másik 18 éves pipibe, akkor ott állsz munkatapasztalat, végzettés, tudás nélkül, és mehetsz takarítani. Persze vannak olyan férfiak, akik nagyon szeretik a gyereküket és nem teszik ezt meg velük, így mindent az asszonynál hagynak, de alapjában véve az ilyen mentalitású férfiak nem kezdenek 31 éves létükre egy 16 éves lánnyal.

Szóval ne legyél kiszolgáltatva a hapsinak. ennyi a lényeg.

35/N

Hahaha, az itteni válaszolgatók - (akik ebéd után visszatértek felpontozni egymást, és le az ellenvéleményt, egészségetekre, az ebédet is:)) - voltaképp gyönyörűen leképezték azt, hogy miért van igaza a Kérdezőnek, amikor ódzkodik a szüleit meghívni a saját esküvőjére a kérdésben leírt előzmények után.

Mertugyanis, ha a szülők belátták volna a hibáikat, és elnézéást kértek volna, akkor ez a kérdés se lenne... alkalmuk meg lett volna rá bőven, ahogy a kérdező írja " amióta elköltöztem,alig beszéltünk,akkor is csak veszekedtünk.". Nos, ezért van ez a kérdés itten.

Na, a válaszolók zöme, akik vélhetően a Kérdező szüleihez hasonló gondolkodású emberek, hisz őket lakkozták, az ő bizonyítványukat próbálták magyarázni folyamatosan, jól bemutatták, hogy az ilyen szülő nem képes belátni a gyerekével szemben elkövetett bűneit, hibáit, nem képes felülemelkedni önmagán, most is, 10 év múlva is, 20 év múlva is ugyanúgy meg lesz győződve a saját igazáról, bármi is történik közben, bármit is mutatnak közben a tények.

Egyébként a #16-ban leírt koreográfia nagyon kis cukimuki, csak hát ide nem a "tékozló fiú megtérése" hanem a "tékozló szülő megtérése" koreográfiája kellene... olyant nem tud valaki? Valami kis bájosat? :)))

Kérdező meg nyilván pontosan tisztában van a leendő gyermekei - már ha terveznek - érdekeivel, első sorban ugye azzal, hogy féltőn óvja azoktól a hatásoktól, ami az ő fiatalkorát mérgezte, és amit ebben a történetben a szülei képviselnek. A gyerekeknek ettől még nyilván lesznek nagyszülei...

És hát ja, lehet azon elmélkedni, hogy "majd a párod lehet, hogy 10 év múlva ki fog rakni" - valamire ugye le kell cserélni a "majd úgyse fog elvenni-t" kell az új piszkatúra a lejárt helyett - és hát csakugyan, a magyar válási statisztikák mellett tényleg van ennek esélye... ezzel szemben ott van tényként az, hogy a szülei már kirakták, mert nem volt hajlandó az ő elveik szerint parírozni...

Szumma szummárum, Kérdező, tökéletesen érthető az aggályod a szüleid meghívásával szemben, amíg azok nyilvánosan meg nem követnek az elmúlt években bemutatott viselkedésükért... a helyedben én se hívnám el őket, vagy max a szertartásra, de oda is csak azért, hogy a testvéred számára ne legyen kellemetlen elfogadni a meghívást. (és közben erősen szurkolnék azon, hogy a lakodalmi meghívás hiányán besértődnek annyira, hogy oda se jönnek el)

Viszont Kérdező, látod, nálunk ugyanekkora volt a korkülönbség (én vagyok a férfi, és még gazdag se voltam, hanem egy csődbe menő cég dolgozója, majd munkanélküli:)))

a párom volt 17 én 33, és a szülei bár nyilván megfogalmazták az aggályaikat, soha, semmiféle gusztustalan keverést, tiltást be nem mutattak, teljesen normális jó viszonyban vagyunk folyamatosan. Az én páromnak nem azért kellett költöznie 18 évesen mert megzsarolták, hanem összeköltöztünk, mert össze akartunk költözni. Ilyen is van kérlek, nem igaz, hogy minden szülőnek alapban bigott paleokonzervatív zsarnokká kellene válnia, nem igaz, hogy ez menthető "féltés", ahogy ezt sokan be akarják magyarázni... ahogy az sem igaz, hogy a te kötelességed lenne a békülést kezdeményezni, az annak lenne a kötelessége MINDEN szituban, aki a békétlenséget kezdte.

Szóval tény belátásod szerint, azzal sincs baj,, ha nem hívjátok meg őket, azzal sincs, ha meghívjátok, meg azzal se, ha csak a szertartásra hívjátok meg, ahogy szeretnétek, hisz ez a ti napotok.

Na, vigyázzatok egymásra, és sok boldogságot:)

ps: nekem is a saját anyám egy ilyen típusú ember mint ahogy a saját szüleidet leírtad... huszonév egymás kikerülése után egyszer csak feltűnt a kapuban azzal, hogy "jött békülni" és bírta ezt úgy bemutatni, hogy az ott a kertben ácsorgó páromat köszönésre sem méltatta, és már a kapuban kezdte sorolni, hogy "te ott rontottad el, hogy..." oszt csodálkozott, hogy a kapun belülre már nemigen jutott be, némi szolid egymással ordítozás után még megpróbált újra feltételeket szabni, majd a megmosolygása után sértődötten, vissza-visszaszólva elvonult... vicclapba illő jelenet volt az egész...

LoL, a kis tinik√rogató vén f#szok, hogy összefognak! :D

Persze, minden kiöregedõ pasi szeretné tinipunciba tömködni, de attól még k√rvára nem normális, amit csináltok.